Maszk nélkül 1.

Lauren Nichols

Faj:                          Halandó

Etnikum/bőrszín:       Kaukázusi / sápadt fehér
Élekor:                      24
Látszólagos életkor: Korai 30-as
Hajszín:                    Sötétbarna
Szemszín:                 Nagy és barna
Magasság:               4' 11" /149 cm/
Súly:                        97 lbs /44 kg/

Életrajz:
Egy igazi amerikai álomba született második gyermekként, New Haven egyik felső középosztálybeli családjában. A családját egy keményen dolgozó szerető apa, és egy gondoskodó részmunkaidős anya tette ki, meg az illemtudó és kissé védelmező bátyja, és az aranyos kishúga. Minden nap iskola, művészeti foglalkozások és vasárnaponként templom. Az unalom Lauren számára már az általános iskolában is elviselhetelen mértéket ért el, de megtette amit kértek tőle, mert nem látott más alternativát, csak úgy érezte valami hiányzik.
A középiskola hozta el végül a változás szelét ahol másféle társadalmi csoportokból származó gyerekekkel is találkozott, és rányílt a szeme a világ több oldalára is. Először csak a lázadását, és az önállóságát akarta kifejezni a családja ellenében, de kicsit elszaladt vele a ló. Pár diákcsíny, majd egyre romló jegyek végül írásbeli megrovások a viselkedése miatt. A szülők próbáltak segíteni de a dacos és fiatal Lauren csak egyetlen érzést látott meg bennük. Széggyelték őt még ha nem is ez volt a teljes igazság a részükről. Elárulva érezte magát és mégjobban elmerült a rossz életbe. Egy kis fű, sok különös pasi, és a szüzessége elvesztése elég volt, hogy a családi béke felborulni látszon.
Mivel még elfogadható jegyei, kis művészeti tehetsége és a tanácsadók szerint biztos családi háttere volt felvették egy főiskolára. De a kollégiumi élet és a felügyelet teljes hiánya csak még rosszabbá tette Lauren-t. Szex bárkivel bárhol, bulik ahol sok pia és keményebb drogok is megfordultak. Végül a heroinra állt rá olyan mértékben, hogy először a kollégiumi bulitársai majd a főiskola is lemondott róla. Hiába tért haza a helyzet nem lett jobb sőt önutalatában és gyűlölködésében fürödve a helyzet csak még rosszabb lett. Először a készpénz, bankkártyák, majd ékszerek és berendezési tágyak kezdtek eltünedezni hogy Lauren még egy kis mámort szerezzen magának. Végül nem sokkal a huszonegyedik születésnapja után az a kevés tulajdona ami volt az ajtó előtt várta és a zárak minden bejáraton lecserélve.
Az a kevés pénz amit adtak neki gyorsan elment és a városban egyedül droggfüggőként igen nehéz boldogulni. A lopással is próbálkozott de semmi tehetsége nem volt hozzá és csak a kissé megkopott meggyőzőerejének köszönhetően kerülte el a rendőrséget. Végül rájött lopni nem tud de van amit eltudna adni még egy löketért, azért az édes álomvilágba repítő löketért. Szinte azonnal azután, hogy ebbe belefogott egy strici győzte meg némi erőszakkal, hogy neki védelemre van szüksége. Két másik lánnyal lakott egy szobában, a munka gyomorforgató volt és a verés állandó, de volt pénz némi kajára és persze az anyagra. A halál már fente rá a kaszáját, amikor a stricije egy lövöldözésben a rövidebbet húzta. Megint biszonytalan lett a jövője, de már kezdte megszokni.
Ekkor lépett be a képbe Juliett Larson aki munkát ajánlott neki. Szebb lakást jobb pénzt és úgy általában jobb munkakörülményeket, Lauren boldogan elfogadta. Ms. Larson csak egy dolgot nem mondott el, nem szereti a drogfüggő kurvákat. Csodával határos módon Lauren túlélte a több mint egy hónapos elzárást egy sötét kis szobában ahol csak némi étel, pár bútor és az elvonási tünetek voltak a társasága.
Most már több mint fél éve dolgozik Juliettnek (ő kéri, hogy csak szólítsák így a lányok), és bár a munka nem változott de valamivel mégis jobb Lauren helyzete. Most egy kicsi de takaros lakás az övé, közel tízszer annyi pénzt keres mint az utcán és nincsenek verések sem. De rájött ezt nem lehet sokáig csinálni és mivel már nem kell drogra költeni egész jó kis sprórolt pénzzel rendelkezik. Előbb utóbb, ha lesz bátorsága megpróbál megszökni Juliett és a régi élete elől. Bár ott van benne a félelem, hogy nem engedik el egykönnyen, és nem a verés lesz a legnagyobb büntetés amit kaphat. Meg persze ott van még a szabadsággal járó édes heroin csábítása is...

Jellemzői:
Alacsony és vékony de alakja még így is nőies és véletlen se lehetne kislányosnak nevezni. A drog és az utcán töltött élet alaposan kikezdte a szépségét, valaha bizonyára gyönyörű lehetett mostmár csak megakad rajta a férfiak szeme. Teste még magán hordozza a nyomokat, halványuló de erőteljes fekete táskák a szeme alatt, karján szúrásnyomok hada éktelenkedik. Összeségében jóval idősebbnek tűnik pont ezek miatt a koránál. Munkában szoknyákat és szexi fehérneműket visel, otthonra inkább farmer, póló típus de nem esik kétségbe ha kicsit ki kell öltözni.
Önmagával és a világgal is megvan hasonulva, néha magát gyűlőli néha azokat akik - szerinte - ide jutatták őt, de sokszor csak lehajta a fejét összeszorítja a fogát és várja a következő napot. Jó emberismerő és megfigyelőképességű és kihasználja minden szexuális kisugrázását a mukája folyamán. Mesteri módon hiteti el a kuncsaftokkal, hogy ők a világ császárai ezért igen felkapott lány lett a fél év alatt amióta Juliettnél van. Mindezek mellett sose volt tisztában saját szexuális beállítotságával, de nőket csak ritkán vállal. Valójában teljesen biszexuális, még ha magának nem is meri bevallani mindig. Elég nagyhangú, konok és mindenek előtt fél még ha ez kívűlről nem is látszik. Fél a múlttól, és a jövőtől egyaránt.

"- Oh szivi, de jó hogy látlak! Nagyon hiányoztál már nekem, mivel szolgálhatok neked ma estére?"
*gondolatban* "- Te hájas disznó, remélem megint annyira zsíros lesz a jattod, mint te magad!"