Szentségtelen Szenteste
December 24. este / Bordélyház
Még mindig elég óvatosan járkálunk, az utcán de már kezdünk egyre bátrabbak lenni, Juliett azért nem oldotta fel az egyedül járás tilalmát. De karácsonykor mindketten Diane-nel vidáman érkezünk, mert tudjuk sok fura alak lesz, és nagyon sok ügyfél, de ilyenkor dől a pénz is. Megyek gyorsan és átöltözöm a fürdőben. Heather közben bekukkant és ad pár tanácsot az ruha ápolásával kapcsolatban, nem is figyelek oda még nem ejti ki a száján, a különben dobhatod a kukába mondatot. Előtipegek az új szerelésemben és érzem, ahogy az összes lány hosszan megbámul. Lassítás nélkül vágok át az öltözőn és kinn beállok a pult mögé.
Először csak a nagy csend tűnik fel majd a férfiak mohó szem párjainak a tüze ahogy vizslatják azt ami kilátszik a pult mögül belőlem. Félig kitolom a pult mögül a maga széket és felmászok rá úgy, hogy elég okot adjak az idősebbeknek egy szívrohamra. Alig éri a fenekem a bőrkárpitot amikor már három nyálcsorgató áll előttem, és egymás szavába vágva akarják megtudni szabad vagyok-e. Úgy gondolom kipróbálom mennyire akarnak engem, és közlöm velük, hogy nincs túl sok szabadidőm, de talán aki a legtöbbet fizeti arra szánok egy kicsit. Szinte követhetlen sebességgel landolnak a pulton a licitek. Pár perc elég is, hogy az egyik fancsali arcot vágva visszahúzódjon, még ketten igen keményen küzdenek. A végén az egyikük egy csekkfüzetet kap elő és kifizeti három óra árát egy fél óráért. Rámosolygok elrakom a csekkjét, majd elvezetem az egyik szobába és rávetem magam. Nehogy már ne érezze magát az élet császárának ennyi pénz után amit rám költött. Nem túl állóképes alak, őszintén szólva meg is lepődtem, hogy majdnem végig bírta az idejét. Mikor kiállok vissza a pult mögé, az aki először adta fel odasomfordál és annyit kérdez, szabad vagyok-e még. Alisonra nézek akin látszik, hogy elsőre tetszett neki ez az üzleti fogás de ne vezessem be. Így hát rámosolygok az alacsony kis kopaszodó csávóra és annyit mondok lehet róla szó és még licit se kell. Annak aki másodjára ül fel a hullámvasútra annak olcsó a jegye. Belelkesülve, szinte szaladva vonszol maga után az egyik szobába és artikulálatlanul üvöltve tesz magáévá. Hát legalább ő örült neki. Beállok a pult mögé és gyorsan elvégzem amit Alison elém tol. Majd kimegyek kicsit a váróba illegetni magam és lezavarok egypár gyors menetet. Kivülről a pultra támaszkodva megkérdezem a Kisfőnököt a pénzemről, amikor egy fura kis pasi kezét érzem a fenekemen. Lepillantok és látom mögöttem guggolva simogat engem és a ruhámat felváltva. Kicsit ködös tekintettel néz fel, és olyat kérdez amitől sikerül meghökkennem.
- Beletudna fingani recsegve az arcomba?
Próbálok nem felnyeríteni mert valószínűleg egy jól fizető perverz ügyfelet vesztenénk el. A ruha átka úgy néz ki, ez az anyag vonzza a perverzeket is. Alison elüvölti magát Heather után aki egy latex kezeslábasban jócskán leizzadva szalad oda. Mikor meglátja a kisembert közli, ő rá várt egész életében, halkan még meg is ígéri nagyobb dolgok is várnak rá ha eleget fizet. Mikor eltűnnek a folyosón nem bírom tovább és nevetni kezdek ami Alisonra is átragad.
Nem sokkal ezután Darren érkezik meg egy két órás extra kiszolgálásra, amire csinos kis felárat kellett fizetni e a ma esti forgalmat figyelembe véve. Meghökkenve mér végig engem és a szerelésemet, de elég fürgén terelget és simogatja a fenekem a szoba felé menet. Alig csukódik be az ajtó mögöttünk, nyikkanni sincs időm és máris levág az ágyra és önbizalomhiányos visszafogottságát mellőzve megpakol. Kezd marhára égni a déli tájékom, hogy finom legyek. Mikor izzadtan és lihegve lefordul rólam, nem hagyok neki nyugtot és addig szopom amíg újra tettre kész nem lesz és beleülök. Most eljutott arra a szintre a puncim hogy zsibbad, és utána legalább úgy elfárad, hogy a maradék időben békén hagy. Miután visszajöttem a fürdőből átadom Darren-nek az ígért grafikát, ő pedig izgatottan meséli, hogy előzenekari felkérést kaptak egy nagy helyre. Meglepődöm mikor kiderül, hogy a Black Rose-ról van szó. Biztosítom róla, hogy ott leszek a bulin, és szeretném, ha valamelyik embere megkeresne egy kis borítékkal amiben a háláját fejezi, ki a rajzom iránt. Fülig érő vigyorral bólogat és azt mondja én minden centet megérek, meghiszem azt.
Miután Darren távozik én csak a pult mögött próbálok éppen hogy csak a fenekem végével megülni a széken, amikor odajön Diane és ad valami kenőcsöt nekem. Jézusom! Ez valami isteni! Semmit nem érzek. Úgy határozok, hogy legfeljebb egy ügyfelet vállalok, be de csakis akkor ha elég gazdagnak néz ki. Ha nincs senki alkalmas akkor csak ülök itt és regenerálódom. Pont miután ezt elhatároztam egy fehér gyűrött ámde drága öltönybe öltözött negyvenes férfi lép be az ajtón, és jön a pulthoz. Egy lányt szeretne, megkérdezem mégis milyet, mikor egy szintén nagyon meghökkentő kérdést tesz fel ő is.
- Mi a véleménye John Keats költészetéről?
Elcsevegek vele és elmondom a saját álláspontomat az ügyben, még jó hogy aránylag figyeltem irodalom órákon és olvasgatok. Egy tíz perc beszélgetés után csak annyit mond hogy Arthurnak hívják és engem keresett. Kicsit bizonytalan járással, de szigorúan csak a derekamat átfogva megyünk be az egyik szobába, ahol nincs jobb szó rá foglalkozik velem. Kár hogy semmit nem érzek, de az az egy biztos hogy az öreg jó alapos mert elszöszölget. Mondhatnám, hogy baromi udvarias, de lehet, hogy csak inkább ennyire részeg. Érzem hogy beleharap a vállamba mikor elmegy és egy pillanatra minden erő kimegy belőlem és majdnem hasra is rogyok. Basszus valamit most éreztem, remélem nem lesz semmi maradandó bajom. Aztán lefürdök, és mikor kijövök Arthur a harmincas évek Amerikájának a történelméről kezd el beszélgetni velem. Ez a pali biztos valami egyetemi tanár, vagy dékán vagy ilyesmi. Kellemes bónuszt, hagy ott nekem majd távozik. Amíg nem végzek addig ki sem mozdulok a pultból.
Először csak a nagy csend tűnik fel majd a férfiak mohó szem párjainak a tüze ahogy vizslatják azt ami kilátszik a pult mögül belőlem. Félig kitolom a pult mögül a maga széket és felmászok rá úgy, hogy elég okot adjak az idősebbeknek egy szívrohamra. Alig éri a fenekem a bőrkárpitot amikor már három nyálcsorgató áll előttem, és egymás szavába vágva akarják megtudni szabad vagyok-e. Úgy gondolom kipróbálom mennyire akarnak engem, és közlöm velük, hogy nincs túl sok szabadidőm, de talán aki a legtöbbet fizeti arra szánok egy kicsit. Szinte követhetlen sebességgel landolnak a pulton a licitek. Pár perc elég is, hogy az egyik fancsali arcot vágva visszahúzódjon, még ketten igen keményen küzdenek. A végén az egyikük egy csekkfüzetet kap elő és kifizeti három óra árát egy fél óráért. Rámosolygok elrakom a csekkjét, majd elvezetem az egyik szobába és rávetem magam. Nehogy már ne érezze magát az élet császárának ennyi pénz után amit rám költött. Nem túl állóképes alak, őszintén szólva meg is lepődtem, hogy majdnem végig bírta az idejét. Mikor kiállok vissza a pult mögé, az aki először adta fel odasomfordál és annyit kérdez, szabad vagyok-e még. Alisonra nézek akin látszik, hogy elsőre tetszett neki ez az üzleti fogás de ne vezessem be. Így hát rámosolygok az alacsony kis kopaszodó csávóra és annyit mondok lehet róla szó és még licit se kell. Annak aki másodjára ül fel a hullámvasútra annak olcsó a jegye. Belelkesülve, szinte szaladva vonszol maga után az egyik szobába és artikulálatlanul üvöltve tesz magáévá. Hát legalább ő örült neki. Beállok a pult mögé és gyorsan elvégzem amit Alison elém tol. Majd kimegyek kicsit a váróba illegetni magam és lezavarok egypár gyors menetet. Kivülről a pultra támaszkodva megkérdezem a Kisfőnököt a pénzemről, amikor egy fura kis pasi kezét érzem a fenekemen. Lepillantok és látom mögöttem guggolva simogat engem és a ruhámat felváltva. Kicsit ködös tekintettel néz fel, és olyat kérdez amitől sikerül meghökkennem.
- Beletudna fingani recsegve az arcomba?
Próbálok nem felnyeríteni mert valószínűleg egy jól fizető perverz ügyfelet vesztenénk el. A ruha átka úgy néz ki, ez az anyag vonzza a perverzeket is. Alison elüvölti magát Heather után aki egy latex kezeslábasban jócskán leizzadva szalad oda. Mikor meglátja a kisembert közli, ő rá várt egész életében, halkan még meg is ígéri nagyobb dolgok is várnak rá ha eleget fizet. Mikor eltűnnek a folyosón nem bírom tovább és nevetni kezdek ami Alisonra is átragad.
Nem sokkal ezután Darren érkezik meg egy két órás extra kiszolgálásra, amire csinos kis felárat kellett fizetni e a ma esti forgalmat figyelembe véve. Meghökkenve mér végig engem és a szerelésemet, de elég fürgén terelget és simogatja a fenekem a szoba felé menet. Alig csukódik be az ajtó mögöttünk, nyikkanni sincs időm és máris levág az ágyra és önbizalomhiányos visszafogottságát mellőzve megpakol. Kezd marhára égni a déli tájékom, hogy finom legyek. Mikor izzadtan és lihegve lefordul rólam, nem hagyok neki nyugtot és addig szopom amíg újra tettre kész nem lesz és beleülök. Most eljutott arra a szintre a puncim hogy zsibbad, és utána legalább úgy elfárad, hogy a maradék időben békén hagy. Miután visszajöttem a fürdőből átadom Darren-nek az ígért grafikát, ő pedig izgatottan meséli, hogy előzenekari felkérést kaptak egy nagy helyre. Meglepődöm mikor kiderül, hogy a Black Rose-ról van szó. Biztosítom róla, hogy ott leszek a bulin, és szeretném, ha valamelyik embere megkeresne egy kis borítékkal amiben a háláját fejezi, ki a rajzom iránt. Fülig érő vigyorral bólogat és azt mondja én minden centet megérek, meghiszem azt.
Miután Darren távozik én csak a pult mögött próbálok éppen hogy csak a fenekem végével megülni a széken, amikor odajön Diane és ad valami kenőcsöt nekem. Jézusom! Ez valami isteni! Semmit nem érzek. Úgy határozok, hogy legfeljebb egy ügyfelet vállalok, be de csakis akkor ha elég gazdagnak néz ki. Ha nincs senki alkalmas akkor csak ülök itt és regenerálódom. Pont miután ezt elhatároztam egy fehér gyűrött ámde drága öltönybe öltözött negyvenes férfi lép be az ajtón, és jön a pulthoz. Egy lányt szeretne, megkérdezem mégis milyet, mikor egy szintén nagyon meghökkentő kérdést tesz fel ő is.
- Mi a véleménye John Keats költészetéről?
Elcsevegek vele és elmondom a saját álláspontomat az ügyben, még jó hogy aránylag figyeltem irodalom órákon és olvasgatok. Egy tíz perc beszélgetés után csak annyit mond hogy Arthurnak hívják és engem keresett. Kicsit bizonytalan járással, de szigorúan csak a derekamat átfogva megyünk be az egyik szobába, ahol nincs jobb szó rá foglalkozik velem. Kár hogy semmit nem érzek, de az az egy biztos hogy az öreg jó alapos mert elszöszölget. Mondhatnám, hogy baromi udvarias, de lehet, hogy csak inkább ennyire részeg. Érzem hogy beleharap a vállamba mikor elmegy és egy pillanatra minden erő kimegy belőlem és majdnem hasra is rogyok. Basszus valamit most éreztem, remélem nem lesz semmi maradandó bajom. Aztán lefürdök, és mikor kijövök Arthur a harmincas évek Amerikájának a történelméről kezd el beszélgetni velem. Ez a pali biztos valami egyetemi tanár, vagy dékán vagy ilyesmi. Kellemes bónuszt, hagy ott nekem majd távozik. Amíg nem végzek addig ki sem mozdulok a pultból.
Sose aludj el rossz helyen!
December 25.-28. / Otthon
Szó szerint vonszoljuk magunkat hazafelé Diane-nel, és egy forró saját kádnyi fürdőre vágyom. Belefekszem és szinte azon nyomban el is alszom benne. Valamikor délelőtt felriadok a jeges vízbe vacogva átszenvedem magam az ágyamig és folytatom az alvást. mire reggel felkelek úgy érzem a hátamat mázsás súlyok húzzák le, az agyamban kis manók bányásznak és folyik az orrom mint egy frissen feltárt olajmező. Amikor nem megyek át a megbeszélt időpontban Diane-hez ő bekopogtat nálam, én nagy keservesen eljutok az ajtóig és beengedem. Csak azért nem esek össze mert megfog, és még az ágyba is segít visszamenni. A lázmérés végeredménye valami olyasmi mint a Tom és Jerryben és Diane sietve átszalad és egy táska gyógyszerrel tér vissza amiket elkezd belém diktálni, és csinál némi teát és levest nekem. Basszus senki nem foglalkozott velem ennyit az elmúlt tíz évben ebben biztos vagyok. Megmondom neki, hogy ha nem lennék ilyen fáradt semmi nem mentené meg attól, hogy lesmároljam de így megmenekült. Csak odabújok hozzá és alszok egyet. Valamikor estefelé magamhoz térek és valamivel jobban is érzem magam, látom Diane is elaludt a csodás karácsonyi tv-s műsoron. Finoman oldalba bököm, és mikor felkel emlékeztetem, hogy karácsony van és én vettem ajándékot neki, csak most nem vagyok olyan állapotban, hogy át is adjam, meg becsomagolva sincs. Mikor a szekrényemet kinyitva meglátja mit vettem neki, szabadkozni kezd - mintha könnycseppeket láttam volna a szemében? - és végül átszalad magához és egy kis dobozkával tér vissza. Egy choker van benne rajta egy gyönyörű piros kristállyal, nem érdekel milyen rosszul vagyok kikövetelem, hogy segítsen felvenni.
Másnap Diane felhívja a Kisfőnököt azzal, hogy rosszul vagyok, és ő ahogy szokta ki is ugrik megnézni az állapotomat. Nos nem elég, hogy elhitte, nem viccből nem megyek be még karácsony harmadik napján egy orvost is kerített. A dokit biztos jól megfizették a szokatlan házhoz kiszállás miatt, de zokszó nélkül megvizsgál és Diane-nel valami halandzsa nyelven megtárgyalják mi bajom van, és kapok valami injekciót is amiből a doki otthagy még kettőt. Annyira nem hülye, hogy megkérdezze bemerem-e magamnak adni őket. Bár Diane közli majd ő intézi, nekem csak pihenni kell. Azért még megkérdezem, lábra tud-e állítani huszonkilencedikére, mikor érdeklődik miért olyan fontos elmondom Darren bandája fellép és némi pénzt kapok kéz alatt. Nem mond semmit, ami aggasztó először de az állapotom az injekcióktól rohamosan javulni kezd, így mivel megállítani úgyse tudna velem jön. Úgyis rég voltunk bulizni.
Másnap Diane felhívja a Kisfőnököt azzal, hogy rosszul vagyok, és ő ahogy szokta ki is ugrik megnézni az állapotomat. Nos nem elég, hogy elhitte, nem viccből nem megyek be még karácsony harmadik napján egy orvost is kerített. A dokit biztos jól megfizették a szokatlan házhoz kiszállás miatt, de zokszó nélkül megvizsgál és Diane-nel valami halandzsa nyelven megtárgyalják mi bajom van, és kapok valami injekciót is amiből a doki otthagy még kettőt. Annyira nem hülye, hogy megkérdezze bemerem-e magamnak adni őket. Bár Diane közli majd ő intézi, nekem csak pihenni kell. Azért még megkérdezem, lábra tud-e állítani huszonkilencedikére, mikor érdeklődik miért olyan fontos elmondom Darren bandája fellép és némi pénzt kapok kéz alatt. Nem mond semmit, ami aggasztó először de az állapotom az injekcióktól rohamosan javulni kezd, így mivel megállítani úgyse tudna velem jön. Úgyis rég voltunk bulizni.
 |
| Diane ajándéka |
Zenés, táncos, sikoltozós est
December 29. este / Black Rose
Egy teljesen úgy tetőtől talpig fekete együttessel készült Diane a bulira. Valami füző szerűség is van belevarrva a blúzába nagyon jól áll neki, ezt többször közlöm is vele. Én végül a győzködésére a hosszúszárú csizmám mellé egy miniszoknyát és egy pólóval egybekötött hálós felsőt választok. Meg egy vastag harisnyát, mert jó meleg a kabátom de alig ruhában alatta azért nem melegít. Próbálunk korán odaérni, mert biztos tömeg lesz.
A sor a Black Rose előtt valami rettenetes! Az épület mentén befordul és elvezet a távolba, hát ha ezt a sort kivárom sose jutunk be. Egy hatalmas, hét - igen hét - láb magas és legalább 300 fontos hegy torlaszolja el a bejáratot. Nos leütni nem akartam eddig se senkit, de nem vele kezdeném a sort ha mégis változna a hozzáállásom. Odarángatom Diane-t és szépen mosolyogva megkérdezzük bemehetünk-e. A nagydarab ember szinte mulatságosan sajnálkozva mondja, hogy nem lehet ott a sor. Ekkor Diane Leo-ra a csaposra hivatkozik aki végighallgatta a múltkor az életünket. A nagydarab elfordul egy kicsit és rádiózik, majd pár percre rá Leo tűnik fel az ajtóban. Némi könyörgés hatására kifizetjük neki a belépőt és bejutunk a templomba. Ahogy visszanézek egy valahonnan ismerős férfit látok a nagydarabbal alkudozni.
Leülünk a pultra és Leo vigyorogva megkérdezi mit adhat, mi szinte egyszerre vágjuk rá, hogy kólát. Somolyog és kiszolgál minket, de mindig szemmel tart, biztos jól szórakozott rajtunk a múltkor. Beszélgetünk és nézzük ahogy bekészítik a színpadot az élő zenére, amikor egy Staff pólós férfi megkopogtatja a vállam és megkérdezi én vagyok-e Lauren. Miután igennel feleltem, egy elég jól kitömött borítékot kapok, amit vigyorogva süllyesztek el a ruhámba. Folytatjuk a beszélgetést Diane-el - és egymás kezének simogatását is ha már itt tartunk - de megmerevedek mikor egy ismerős alak ül le pont mellém. Mr. Arthur! Most csak egy kicsit könyvtár szagú tweed zakót visel és éppen a gondolataiba merül, mikor úgy döntök üdvözlöm. Lelkesen üdvözöl engem és diane-t majd feleleveníti a két beszélgetésünket az irodalom és történelem témakörében. Diane hatalmas szemkkel néz rám, és én odasúgom neki az egyik szünetben, hogy szerintem valami prof az öreg, kicsit habókos de egész tűrhető alak. Mint kiderült a lányát várja, elég szabad pórázon hagyja menni, hisz nem kell ráülni a gyerekekre. Picit még csevegünk és célzunk rá nyugodtan elengedhetné magát, majd felkapja a fejét és elnézést kér de távoznia kell megjött a lánya. Egy pillanatra átfut rajtam nekem is ilyen apa kellett volna, de ki rázom ezt a gondolatot a fejemből. Főleg mert Diane riadtan felsikkant és annyit mond, hogy fejeljek bele a kólámba. A pult mögötti tükörben látom, ahogy elvonul mögöttünk Juliett, egy másik bögyös vörös és egy megtermett fekete hajú szépség. Mindenki szájtátva nézi őket, még mi is a hatásuk alá kerülünk, pedig pont elbújni akartunk előlük. Leo csak annyit mond a pult törölgetését folytatva, hogy ezek nagykutyák jobb ha nem is foglalkozunk velük.
Mikor Darren és zenekara felvonul a színpadra mi is keresünk valami jó kis helyet a szélen, túlzottan keményen nem akarok tombolni, örülök, hogy jól vagyok. Nos Darren tényleg nem rossz énekes és nagyon jól megalapozzák a hangulatot a helyen, pedig nem kevesen vannak. Eljátszanak hat számot ebből az egyik olyan amit még nem is hallottam de nagyon jól sikerült az is. Ahogy felmérem a tömeget ebben a pasiban és a bandájában igen jó lehetőségek vannak, ennek Juliett is örülni fog, bár ahogy láttuk ő is első kézből tapasztalja ezt. Mellékesen észrevettük Arthurt bár elősre nem ismertük meg, tweed zakó helyett egy bőrdzseki volt rajta és a haja hátra volt zselézve és minden erejével tombolt a zenére.
A "főzenekarról" én még sose hallottam. Vadrózsák, hát hülye egy név az tény. Az együttes váltás gyors és zökkenőmentes így nem lohad le a hangulat. Egy vékony tépett szőke hajú velem egyidős csaj kezd el énekelni. De hogy Jézusom! Mindkettőnket és az egész tömeget magával ragadja a zene, az egyik lassú számnál olyan szinten bújtunk össze Diane-nel mintha egy ember lenne kettőnk. Fittyet hányva az erőnlétemre tomboltunk egy sort, és mikor azt hittük vége akkor az egyik roadie bejelentést tett.
- És most srácok a Vadrózsák énekes Rosie egy duettet énekel az est házigazdájával Ms Rebecca Watsonnal. - a bejelentés vegyes fogadtatású volt.
Volt aki magából kikelve tombolt mások meg értetlenül néztek mint mi. Visszajött a szőke csajszi és a magas fekete nő állt mellé akit láttunk Juliett mellett is. Huh van kisugárzás fenn a színpadon. Az a duett valami hihetetlen volt, az utolsó csontomig beleremegtem, de nem csak én voltam így vele, hanem az egész hallgatóság is. Mikor az utolsó taktusok is elültek hallottam, olyan suttogást, hogy Rosie nemsokára merchandise-okat fog dobálni. Szinte mindenki bénultan állt, szóval megfogtam Diane kezét és elmondtam neki, hogy nekem kell valami ami arról a színpadról jön le. Mire eléggé előrefurakodtunk, az énekesnő vigyorogva szórt szét csillogó dolgokat a közönség feje felett. Diane lekapott egy kislemezt én meg egy furcsa fémes fénnyel pörgő tárgyat néztem ki. Dobbantottam egy előttem lehajoló fiú hátán és megmarkoltam még a levegőben azt a valamit. Mikor leértem bocsánatot kértem, és izgatottan néztem meg mi az. Egy rózsa ezüstből, vagyis nem egy rózsa ezüstbe öntve. Gyönyörű volt! Gondolkodás nélkül Diane felé fordultam és neki adtam a szerzeményem. Egy mozdulattal a hajába tűzte majd magához szorított és addig csókolóztunk még el nem zsibbadtak az ajkaink.
Miután elkezdett oszlani a tömeg mi is hazafelé indultunk kéz a kézben. A metró tömve volt a Balck Roseból távozókkal, így ülőhely nem nagyon akadt, de én meg alig álltam a lábamon, egy kicsit túlhajtottam magam. Hirtelen megláttam Arthurt terpeszkedni egy ülésen, szóval odamentünk és üdvözöltük, ő pedig szinte azonnal illedelmesen összébhúzta magát, hogy mellé férjünk. Megköszönte a tanácsot amit adtunk, sikerült ellazulnia. Hát látuk rajta, Diane is egyet értett velem, hogy nem normális a fazon de legalább szórakoztató.
A metró erősen leürült mire mi is leszálltunk ráadásul a megállóban is alig lézengett valaki.
Alig egy utcára vagyunk már a lakástól amikor egy koszlott ruhákba öltözött csimbókos hosszúhajú férfi ugrik közénk, és megpróbál megragadni engem. diane időben kapcsol és félrelök engem még ő arréb ugrik. Riadtan perdülök a fenyegetőm felé, valami rettenetesen néz ki. Hirtelen lövés dördül és nem sok hiányzik hozzá, hogy összepisiljem magam az ijedségtől. Diane-t látom meg egy füstölgő revolverrel a kezében. Láttam ahogy eltalálta ezt az alakot, de az csak hörögve felé fordul nem, menekül. Minden erőmet összeszedve tökön rúgom és ekkor jövök rá, hogy ez az izé egy nő előttem. Látom, hogy Diane sikítva meghúzza újra a ravaszt és becsapódik egy golyó a támadónk mellkasába, de fel sem veszi. Már megragadta Diane kezét és mintha tépőfogakat láttam volna villanni a szájában amikor egy másik test sodorja el. Egy pasi! Dulakodni kezdenek a havas földön. Ez az a pasi akit a Black Rose előtt láttam, és most már beugrott honnan ismerős. Juliett egyik kifutó fiúja! Diane-nel egymás kezét megfogva szaladni kezdünk. Alig teszünk meg pár lépést a Kisfőnök és a sofőr fut szembe kezükben pisztolyokkal. Ránk üvöltenek, hogy szaladjunk be a kupiba, és mi mint az ijedt kis csibék arra is megyünk.
Odabenn egy ügyfél sincs pár csaj aki ma este dolgozott meg még négyen akik utcai ruhában tipródnak mint mi. Alig bírom felfogni mi történt. Csendben ülünk és várunk, senkinek nincs kedve beszélni, vagy élcelődni mindenki riadt. Próbálok a barátnőségnél nem indokoltabban Diane-hez bújni. Egy fél óra múlva Juliett behívat engem és Diane-t. Odabenn egy elegáns öltözetű hapsi vár aki botra támaszkodik, még sosem láttam erre. Juliett kiváncsi mi történt velünk, mi meg hol egymás szavába vágva, hol hebegve elmondjuk mi történt. Próbáljuk kihagyni azt, a részt, hogy Diane-k pisztolya van de a sétabotos öltönyke sarokba szorít minket így kibökjük rálőttünk kétszer is. Juliett és a Mr. Waltersként bemutatott összenéznek, majd sustorognak valamiről és utána Mr. Walters szeretne velünk egyenként beszélni.
A sor a Black Rose előtt valami rettenetes! Az épület mentén befordul és elvezet a távolba, hát ha ezt a sort kivárom sose jutunk be. Egy hatalmas, hét - igen hét - láb magas és legalább 300 fontos hegy torlaszolja el a bejáratot. Nos leütni nem akartam eddig se senkit, de nem vele kezdeném a sort ha mégis változna a hozzáállásom. Odarángatom Diane-t és szépen mosolyogva megkérdezzük bemehetünk-e. A nagydarab ember szinte mulatságosan sajnálkozva mondja, hogy nem lehet ott a sor. Ekkor Diane Leo-ra a csaposra hivatkozik aki végighallgatta a múltkor az életünket. A nagydarab elfordul egy kicsit és rádiózik, majd pár percre rá Leo tűnik fel az ajtóban. Némi könyörgés hatására kifizetjük neki a belépőt és bejutunk a templomba. Ahogy visszanézek egy valahonnan ismerős férfit látok a nagydarabbal alkudozni.
Leülünk a pultra és Leo vigyorogva megkérdezi mit adhat, mi szinte egyszerre vágjuk rá, hogy kólát. Somolyog és kiszolgál minket, de mindig szemmel tart, biztos jól szórakozott rajtunk a múltkor. Beszélgetünk és nézzük ahogy bekészítik a színpadot az élő zenére, amikor egy Staff pólós férfi megkopogtatja a vállam és megkérdezi én vagyok-e Lauren. Miután igennel feleltem, egy elég jól kitömött borítékot kapok, amit vigyorogva süllyesztek el a ruhámba. Folytatjuk a beszélgetést Diane-el - és egymás kezének simogatását is ha már itt tartunk - de megmerevedek mikor egy ismerős alak ül le pont mellém. Mr. Arthur! Most csak egy kicsit könyvtár szagú tweed zakót visel és éppen a gondolataiba merül, mikor úgy döntök üdvözlöm. Lelkesen üdvözöl engem és diane-t majd feleleveníti a két beszélgetésünket az irodalom és történelem témakörében. Diane hatalmas szemkkel néz rám, és én odasúgom neki az egyik szünetben, hogy szerintem valami prof az öreg, kicsit habókos de egész tűrhető alak. Mint kiderült a lányát várja, elég szabad pórázon hagyja menni, hisz nem kell ráülni a gyerekekre. Picit még csevegünk és célzunk rá nyugodtan elengedhetné magát, majd felkapja a fejét és elnézést kér de távoznia kell megjött a lánya. Egy pillanatra átfut rajtam nekem is ilyen apa kellett volna, de ki rázom ezt a gondolatot a fejemből. Főleg mert Diane riadtan felsikkant és annyit mond, hogy fejeljek bele a kólámba. A pult mögötti tükörben látom, ahogy elvonul mögöttünk Juliett, egy másik bögyös vörös és egy megtermett fekete hajú szépség. Mindenki szájtátva nézi őket, még mi is a hatásuk alá kerülünk, pedig pont elbújni akartunk előlük. Leo csak annyit mond a pult törölgetését folytatva, hogy ezek nagykutyák jobb ha nem is foglalkozunk velük.
Mikor Darren és zenekara felvonul a színpadra mi is keresünk valami jó kis helyet a szélen, túlzottan keményen nem akarok tombolni, örülök, hogy jól vagyok. Nos Darren tényleg nem rossz énekes és nagyon jól megalapozzák a hangulatot a helyen, pedig nem kevesen vannak. Eljátszanak hat számot ebből az egyik olyan amit még nem is hallottam de nagyon jól sikerült az is. Ahogy felmérem a tömeget ebben a pasiban és a bandájában igen jó lehetőségek vannak, ennek Juliett is örülni fog, bár ahogy láttuk ő is első kézből tapasztalja ezt. Mellékesen észrevettük Arthurt bár elősre nem ismertük meg, tweed zakó helyett egy bőrdzseki volt rajta és a haja hátra volt zselézve és minden erejével tombolt a zenére.
A "főzenekarról" én még sose hallottam. Vadrózsák, hát hülye egy név az tény. Az együttes váltás gyors és zökkenőmentes így nem lohad le a hangulat. Egy vékony tépett szőke hajú velem egyidős csaj kezd el énekelni. De hogy Jézusom! Mindkettőnket és az egész tömeget magával ragadja a zene, az egyik lassú számnál olyan szinten bújtunk össze Diane-nel mintha egy ember lenne kettőnk. Fittyet hányva az erőnlétemre tomboltunk egy sort, és mikor azt hittük vége akkor az egyik roadie bejelentést tett.
- És most srácok a Vadrózsák énekes Rosie egy duettet énekel az est házigazdájával Ms Rebecca Watsonnal. - a bejelentés vegyes fogadtatású volt.
Volt aki magából kikelve tombolt mások meg értetlenül néztek mint mi. Visszajött a szőke csajszi és a magas fekete nő állt mellé akit láttunk Juliett mellett is. Huh van kisugárzás fenn a színpadon. Az a duett valami hihetetlen volt, az utolsó csontomig beleremegtem, de nem csak én voltam így vele, hanem az egész hallgatóság is. Mikor az utolsó taktusok is elültek hallottam, olyan suttogást, hogy Rosie nemsokára merchandise-okat fog dobálni. Szinte mindenki bénultan állt, szóval megfogtam Diane kezét és elmondtam neki, hogy nekem kell valami ami arról a színpadról jön le. Mire eléggé előrefurakodtunk, az énekesnő vigyorogva szórt szét csillogó dolgokat a közönség feje felett. Diane lekapott egy kislemezt én meg egy furcsa fémes fénnyel pörgő tárgyat néztem ki. Dobbantottam egy előttem lehajoló fiú hátán és megmarkoltam még a levegőben azt a valamit. Mikor leértem bocsánatot kértem, és izgatottan néztem meg mi az. Egy rózsa ezüstből, vagyis nem egy rózsa ezüstbe öntve. Gyönyörű volt! Gondolkodás nélkül Diane felé fordultam és neki adtam a szerzeményem. Egy mozdulattal a hajába tűzte majd magához szorított és addig csókolóztunk még el nem zsibbadtak az ajkaink.
Miután elkezdett oszlani a tömeg mi is hazafelé indultunk kéz a kézben. A metró tömve volt a Balck Roseból távozókkal, így ülőhely nem nagyon akadt, de én meg alig álltam a lábamon, egy kicsit túlhajtottam magam. Hirtelen megláttam Arthurt terpeszkedni egy ülésen, szóval odamentünk és üdvözöltük, ő pedig szinte azonnal illedelmesen összébhúzta magát, hogy mellé férjünk. Megköszönte a tanácsot amit adtunk, sikerült ellazulnia. Hát látuk rajta, Diane is egyet értett velem, hogy nem normális a fazon de legalább szórakoztató.
A metró erősen leürült mire mi is leszálltunk ráadásul a megállóban is alig lézengett valaki.
Alig egy utcára vagyunk már a lakástól amikor egy koszlott ruhákba öltözött csimbókos hosszúhajú férfi ugrik közénk, és megpróbál megragadni engem. diane időben kapcsol és félrelök engem még ő arréb ugrik. Riadtan perdülök a fenyegetőm felé, valami rettenetesen néz ki. Hirtelen lövés dördül és nem sok hiányzik hozzá, hogy összepisiljem magam az ijedségtől. Diane-t látom meg egy füstölgő revolverrel a kezében. Láttam ahogy eltalálta ezt az alakot, de az csak hörögve felé fordul nem, menekül. Minden erőmet összeszedve tökön rúgom és ekkor jövök rá, hogy ez az izé egy nő előttem. Látom, hogy Diane sikítva meghúzza újra a ravaszt és becsapódik egy golyó a támadónk mellkasába, de fel sem veszi. Már megragadta Diane kezét és mintha tépőfogakat láttam volna villanni a szájában amikor egy másik test sodorja el. Egy pasi! Dulakodni kezdenek a havas földön. Ez az a pasi akit a Black Rose előtt láttam, és most már beugrott honnan ismerős. Juliett egyik kifutó fiúja! Diane-nel egymás kezét megfogva szaladni kezdünk. Alig teszünk meg pár lépést a Kisfőnök és a sofőr fut szembe kezükben pisztolyokkal. Ránk üvöltenek, hogy szaladjunk be a kupiba, és mi mint az ijedt kis csibék arra is megyünk.
Odabenn egy ügyfél sincs pár csaj aki ma este dolgozott meg még négyen akik utcai ruhában tipródnak mint mi. Alig bírom felfogni mi történt. Csendben ülünk és várunk, senkinek nincs kedve beszélni, vagy élcelődni mindenki riadt. Próbálok a barátnőségnél nem indokoltabban Diane-hez bújni. Egy fél óra múlva Juliett behívat engem és Diane-t. Odabenn egy elegáns öltözetű hapsi vár aki botra támaszkodik, még sosem láttam erre. Juliett kiváncsi mi történt velünk, mi meg hol egymás szavába vágva, hol hebegve elmondjuk mi történt. Próbáljuk kihagyni azt, a részt, hogy Diane-k pisztolya van de a sétabotos öltönyke sarokba szorít minket így kibökjük rálőttünk kétszer is. Juliett és a Mr. Waltersként bemutatott összenéznek, majd sustorognak valamiről és utána Mr. Walters szeretne velünk egyenként beszélni.
Lábjegyzet: Mr. Walters tartozott egy kisebb szívességgel Juliettnek és ezért eljött, és a Maszkabálra veszélyes részeket kitörölte és átírta a lányok fejében a támadásról. A lövések nem találtak, és a támadónak nem voltak vadállatias fogai.
Szerelmes Szilveszter
December 30.-Január 1. / Bordélyház és Otthon
Elcsigázottan és rettegve mentünk haza, pedig tudtuk, hogy már nincs az utcán az akitől félnünk kéne. Diane sokkal jobban tartotta magát mint én, így szégyenkezve megkérdeztem alhatok-e nála a kanapén mert nem szeretnék egyedül maradni. Kicsit idegesen de felnevetett és közölte az ágya is jó lesz elférünk ott ketten. Gyorsan lezuhanyoztunk, én magamra húztam az egyik pólóját, mert nem mertem átmenni sajátért, és egymást átölelve aludtunk el.
Az elkövetkező két napba bevásároltunk az elmaradt főzőcske partira - amiben én maximum mint kóstoló tudok részt venni - és vettünk némi piát szilveszterre. A munka elég ritkás volt és az is felejthető, nem volt erőm az új ruhámban illegetni magam inkább otthon bújtam volna Dianehez. Juliett időközben feloldotta a párban járunk mindenhova szabályt, de sok más lány is megszokta, hogy van kivel csevegni útközben, így nem csak mi és Diane jártunk még mindig együtt. Szerencsére szilveszter nem a mi napunk akkor a perverzebb és csoportos kuncsaftok jönnek. Ez inkább Heathernek és a hasonlóknak való feladat. A Kisfőnök is inkább a pultban tartott és Diane-nek se adtak túl sok kuncsaftot, úgy néz ki megvárják míg magunkhoz térünk.
A harmincegyedikei nappalos "műszak" után együtt érünk haza, és bevágódunk Diane ágyába, hogy pihenjünk egy kicsit éjjel előtt. Miután felkeltünk megállapodtunk benne, hogy én összerakom a tvjét és dvd lejátszóját ő pedig megfőzi a pulykát ami szerzett. Nagyjából egyszerre végeztünk, sosem voltam egy technikai zseni látszik. Megnéztünk egy dvd-t együtt, majd kiálltunk egy takaróval a vállunkon az erkélyre megnézni mi látszik a városi tűzijátékból innen. Egész sok, és mivel nem akartunk fázni szorgalmasan kortyolgattuk a pezsgőnket. Úgy gondoltam eljött az időm, most vagy soha alapon. Mikor bejöttünk az erkélyről boldog új évet kívántam Diane-nek, és rátapadtam, mint légy a légypapírra. Elaraszoltunk az ágyig és ott megmutattuk egymásnak, milyen az ha egy tapasztalt kurva nem csak úgy csinálja a szexet, hanem minden érzelmével beleteszi magát. Csodás volt, hosszú és újra és újra ismételhető. Mikor elaludtunk megint éreztem pár könnycseppet az arcomon, de tudtam ez más és közelebb fészkeltem magam Diane-hez.
Az elkövetkező két napba bevásároltunk az elmaradt főzőcske partira - amiben én maximum mint kóstoló tudok részt venni - és vettünk némi piát szilveszterre. A munka elég ritkás volt és az is felejthető, nem volt erőm az új ruhámban illegetni magam inkább otthon bújtam volna Dianehez. Juliett időközben feloldotta a párban járunk mindenhova szabályt, de sok más lány is megszokta, hogy van kivel csevegni útközben, így nem csak mi és Diane jártunk még mindig együtt. Szerencsére szilveszter nem a mi napunk akkor a perverzebb és csoportos kuncsaftok jönnek. Ez inkább Heathernek és a hasonlóknak való feladat. A Kisfőnök is inkább a pultban tartott és Diane-nek se adtak túl sok kuncsaftot, úgy néz ki megvárják míg magunkhoz térünk.
A harmincegyedikei nappalos "műszak" után együtt érünk haza, és bevágódunk Diane ágyába, hogy pihenjünk egy kicsit éjjel előtt. Miután felkeltünk megállapodtunk benne, hogy én összerakom a tvjét és dvd lejátszóját ő pedig megfőzi a pulykát ami szerzett. Nagyjából egyszerre végeztünk, sosem voltam egy technikai zseni látszik. Megnéztünk egy dvd-t együtt, majd kiálltunk egy takaróval a vállunkon az erkélyre megnézni mi látszik a városi tűzijátékból innen. Egész sok, és mivel nem akartunk fázni szorgalmasan kortyolgattuk a pezsgőnket. Úgy gondoltam eljött az időm, most vagy soha alapon. Mikor bejöttünk az erkélyről boldog új évet kívántam Diane-nek, és rátapadtam, mint légy a légypapírra. Elaraszoltunk az ágyig és ott megmutattuk egymásnak, milyen az ha egy tapasztalt kurva nem csak úgy csinálja a szexet, hanem minden érzelmével beleteszi magát. Csodás volt, hosszú és újra és újra ismételhető. Mikor elaludtunk megint éreztem pár könnycseppet az arcomon, de tudtam ez más és közelebb fészkeltem magam Diane-hez.
 |
| True Love |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése