Ugye mi kimaradunk belőle?
Éjfél körül / Last Round mögötti sikátor
Egy külvárosi mellékutcában, feltűnés nélkül álldogálva várjuk, hogy megérkezzen Theophilus és maga mellé vegye Diane-t. A Stef-től kapott kabátom zsebében görcsösen szorítom a pisztolyt és nem tágítok egy lépésnél se távolabb Diane-től, miközben árgus szemekkel figyelem az utcát. Úgy fél óra várakozás után odasétál mellén Theophilus és gyorsan átfutják Steffel a tervet. Ő és Diane megvárják még megnyugtató fölényre tesznek szert az embereik benn a klubban majd utána mennek be, addig is próbálják visszaterelni azokat a vámpírokat akik a tömeggel akarnak menekülni. Mi elvileg az egyik legkevésbé kecsegtető oldal kijáratot őrizzük és a feladatunk is hasonló mint nekik.
Amíg ők ezt letisztázzák lábujjhegyre állok és összeérintjük a homlokunkat Diane-nel. Így ígértetjük meg egymással, hogy egyben jövünk vissza. Mikor egy utolsó csókot akarunk váltani érezzük, hogy szét akarnak húzni minket mert késésben vagyunk, de mindkettőnk torkából rémisztő morgás tör fel egy pillanatra, mire azonnal elengednek. Bánatosan pillantok a sarok mögött eltűnő szőkeségem után, de azzal nyugtatom magam, hogy ő nagyob biztonságban van mint én hisz mégis csak egy többszáz éves pasi vigyáz rá.
Elhaladunk pár más csoport előtt is akik vagy felénk intenek, vagy Stef bólint nekik oda és néha meg is ragadja a kezem ha egy-két lépésnél jobban lemaradnék. Végül egy mocskos sikátor bejáratához érünk aminek nagyjából a közepén egy ajtó nyílik ami előtt egy kapucnis dohányzó alak áll. Van valami furcsa a tartásában és a kezében de nem nagyon tudom megfigyelni mert Stef arra kér bizonyosodjak meg arról nem követtek ő meg közelebb lopózik. Kicsit furcsálkodva nézem a sikátorban árválkodó egyetlen fedezéket ami egy alumínium kuka, de azért megnézem tiszta-e a levegő mögöttünk. Mire megfordulok nem látom sehol Stef-et csak a dohányzó alakot a kijárat pislákoló lámpája alatt. Óvatosan közelebb osonok a kukához és onnan leskelődöm. Talán itt hagyott Stephanie? Tehetetlenül tépelődök egy ideig amikor a cigarettázó alak hirtelen felkapja a fejét és zavartan körbenéz, majd Stephanie a semmiből jelenik meg előtte, egy hatalmas katonai késsel a kezében. Megfogja szemből az alak tarkóját és úgy döfi bele a mellkasába a kést, hogy több centi kijön a hátán, aztán egy hördülés kíséretében felrántja majdnem az álláig. Stef félrelép a dőlő test útjából, majd a bakancsa alatt undorító recsegések közepette kilapítja a koponyáját. Némán tátogva próbálom meg felfogni azt ami történt, de Stef nem pihen felkapja a holttestet meg a tönkre ment tőrt és bevágja a kukába ami mögött elbújtam. A valahogy a kezembe termett fegyvert remegve akarom rá emelni Stefre, de ő csak rám fintorog és mellém guggol. Odabenn-t elkezdődik a lövöldözés és a sikoltozás, majd pár másodperccel később kicsapódik az ajtó. Majdnem rálövök az első kilépőre de Stef ráteszi a pisztolyra a kezét.
- Nyugalom, csak halandók! - suttogja én meg idegesen jövök rá majdnem lelőttem valakit.
Pár ember sikoltozva kirohan, de végül egy furcsán kicsavarodott kezű véres, férfi szalad ki. Mire ez az egész tudatosul bennem már meg is húztam a ravaszt. Látom ahogy a lövedék megtorpanásra készteti és hallom ahogy kisebb hangrobbanás erejével elrugaszkodik Stef mellőlem. Annyit látok, hogy előtte terem és függőleges spárgából úgy rúgja vállon a férfit, hogy több csontja ropogva törik el. Ideje sincs felkelni mert Atyám egy szaltó segítségével mindkét lábbal a gerincére ugrik ami egy roppanással adja meg magát. Stef felmordul és látom az agyarai előbújtak, szemében pedig őrült düh ég. Összehúzom magam a kuka mögött és fél szemmel lesek ki. Stef leguggol a férfi hátán és recsegve feljebb húzza a nyakát a szájához, majd belevágja a fogait. Rettegek a látványtól, de valahogy irigylem is őt, én is olyan szívesen innék belőle. Jézusom dehogy is, dorgálom meg magam. Amíg lelki egyensúlyomat próbálom rendbe rakni két másik fegyveres férfi ront ki. Gondolkodás nélkül tűz alá veszik Stefet akit a lövések ereje tehetetlen rongybabaként sodor a falig és oda is szögezi. Az egyiküknél valami géppisztoly van ahogy látom. Nem nagyon szeretem Steffet, de csak ő az aki továbbra is segíthet ebben a hatalmas kavarodásban vissza Diane-hez. Kettőt lövök rá a gépfegyveres alakra, az első lövés csak súrolja de a másik belevágódik a kezébe, de örülni nem nagyon van időm, hisz felém fordul és látom éppen megfeszül az ujja a ravaszon. Ez a kuka még a benne fekvő hullával se egy jó fedezék, fut át az agyamon. De nem teszteljük le szerencsére, mert a szétlyuggatott nő a földön aktivizálja magát, és egy térdet és lábat reccsentő söpréssel viszi földre a bosszúért lihegő támadómat. Közben a másik férfi folyamatosan lövöldöz a pisztolyából Stef-re de ő azok elől már nagyjából sikeresen tér ki. A földön heverő férfi szájából vér kezd el felzubogni és a hörgése is gyorsan elhal, eközben a másik még mindig Atyámat akarja lelassítani. Kevés sikerrel, ha nem a saját szememmel látom el se hiszem , ahogy a sikátor falai közt ugrálva kikerüli a lövéseket majd egy elcsúszott ütéssel megzavarja a támadóját. Lerázom magamról a bénultságot és rálövök párat az egyetlen ellenfelünkre. Volt egy-két töltény amire meg mertem volna esküdni, hogy komolyan eltalálta, de nem inog meg amíg a combcsonjtába meg nem áll az egyik. Esélye sincs hogy magához térjen Stef ráugrik és hörögve tépi fel a torkát. Lekuporodok a kuka mögé újra és próbálom kizárni Stef étkezésének a zajait meg a vér édesen hívogató illatát. Párszor az én torkomból is feltör valami hörgés de tűrtőztetem magam.
Pár perc múlva újra kivágódik az ajtó és egy hatalmas alak torlaszolja el a fényt ami bentről akar kiömleni. Stef riadtan kapja fel a fejét, és most először félelmet látok átsuhanni az arcán. Gondolkodás nélkül cselekszem, feltérdelek és kettőt beleeresztek az emberhegy fejébe. Az első lövedék által okozott seb szinte azonnal el is tűnik de a második szép takaros lukat üt a koponyájába, eközben Stef a saját pisztolyával lő rá párat, miközben háttal felém ugrik. A sérült férfi ránk sziszeg - vámpír mi más lenne - majd termetét meghazudtoló sebességgel iramodik el a másik irányba. Ránézek Stef-re de ő csak lemondóan rázza a fejét, hát ha ő nem akarja üldözni én se fogom az tuti.
Adrenalinnal telítve nézzük az ajtót, amikor az újra kivágódik és egy férfi repül ki rajta aki felkenődik a sikátor falára. Szerencsétlen, gondolom aztán rájövök ami kidobta már ott áll az ajtóban. Rettegve fogom a fegyvert egy magas bőrkabátos vakító vigyorú fekete alakra, de egy pillanat múlva ráébredek ez Theophilus és meglátom amint Diane feje néz ki félénken mögüle. Elborzad amikor meglátja a holttesteket a sikátorban, de a mocskot kikerülve hozzám siet és átöleljük egymást.
- Borzalmas volt odabenn! Sikoltások, lövöldözés és nem emberi kiáltások! - mondja majdnem sikoltva.
- Egy hulla van a kukában... - felelem higgadtan a téboly szélén egyensúlyozva.
Diane ijedten kapja oda a tekintetét, majdnem felborulunk, amikor megérzem, véres az oldala. elengedem és térdre ereszkedve megnézem a sebet. nincs ott semmi csak több luk a ruhán és vér. Begyógyult Diane szerint a seb, mikor Theophilus azt mondta, gondoljon arra, nincs ott.
Hallom ahogy ő és Stef - akit szinte meztelenre lőtek ezért Theophilus lukas véres kabátja van rajta - megbeszéli mi volt odabennt. A Bárót vagy ki, itt sem volt, egyedül a jobb keze és verőlegényét látták de ő elmenekült - a fejbelőtt izom volt az -, bár előtte egy Joey nevű Brujahnak segített elalduni. Nem, mélyálomba kerülni ezt mondta, bármit is jelent ez. Jessica sérült meg még súlyosan - bárki legyen is az - és a bevetésre elhozott ghoulok fele meghalt. Itt fájdalmas grimaszt vágunk amikor eszünkbe jut Heather, de ő nem volt itt elvileg. Majdnem egy tucatnyi vámpírt tüntettek el és ugyanennyi ghoult, hát ők örültek ennek, én meg annak, hogy még mindketten élünk Diane-nel. A beszámoló végén Theo odaint fejével Diane felé és közli megvolt a harctéri ölelés, majd reklámozni kell kicsit. Valahonnan nem is olyan messziről szírénák hangja visítja fel az éjszakát és futni kezdünk. Először azt hiszem itt fognak hagyni, hisz jóval gyorsabb még Diane is nálam, de utána valami rejtett erőtartalékot elérek magamnak is hihetetlen sebességre kapcsolok. A sikátor előtt lelassít egy furgon aminek kinyílik az oldala, az öregek beugrálnak, behúzzák Diane-t én meg egy kisebb tigrisbukfenccel talpra érkezem a raktérbe. Elismerő pillantásokat kapok, de rettenetesen megijedtem. Hogy a fenébe csináltam ezt?
Amíg ők ezt letisztázzák lábujjhegyre állok és összeérintjük a homlokunkat Diane-nel. Így ígértetjük meg egymással, hogy egyben jövünk vissza. Mikor egy utolsó csókot akarunk váltani érezzük, hogy szét akarnak húzni minket mert késésben vagyunk, de mindkettőnk torkából rémisztő morgás tör fel egy pillanatra, mire azonnal elengednek. Bánatosan pillantok a sarok mögött eltűnő szőkeségem után, de azzal nyugtatom magam, hogy ő nagyob biztonságban van mint én hisz mégis csak egy többszáz éves pasi vigyáz rá.
Elhaladunk pár más csoport előtt is akik vagy felénk intenek, vagy Stef bólint nekik oda és néha meg is ragadja a kezem ha egy-két lépésnél jobban lemaradnék. Végül egy mocskos sikátor bejáratához érünk aminek nagyjából a közepén egy ajtó nyílik ami előtt egy kapucnis dohányzó alak áll. Van valami furcsa a tartásában és a kezében de nem nagyon tudom megfigyelni mert Stef arra kér bizonyosodjak meg arról nem követtek ő meg közelebb lopózik. Kicsit furcsálkodva nézem a sikátorban árválkodó egyetlen fedezéket ami egy alumínium kuka, de azért megnézem tiszta-e a levegő mögöttünk. Mire megfordulok nem látom sehol Stef-et csak a dohányzó alakot a kijárat pislákoló lámpája alatt. Óvatosan közelebb osonok a kukához és onnan leskelődöm. Talán itt hagyott Stephanie? Tehetetlenül tépelődök egy ideig amikor a cigarettázó alak hirtelen felkapja a fejét és zavartan körbenéz, majd Stephanie a semmiből jelenik meg előtte, egy hatalmas katonai késsel a kezében. Megfogja szemből az alak tarkóját és úgy döfi bele a mellkasába a kést, hogy több centi kijön a hátán, aztán egy hördülés kíséretében felrántja majdnem az álláig. Stef félrelép a dőlő test útjából, majd a bakancsa alatt undorító recsegések közepette kilapítja a koponyáját. Némán tátogva próbálom meg felfogni azt ami történt, de Stef nem pihen felkapja a holttestet meg a tönkre ment tőrt és bevágja a kukába ami mögött elbújtam. A valahogy a kezembe termett fegyvert remegve akarom rá emelni Stefre, de ő csak rám fintorog és mellém guggol. Odabenn-t elkezdődik a lövöldözés és a sikoltozás, majd pár másodperccel később kicsapódik az ajtó. Majdnem rálövök az első kilépőre de Stef ráteszi a pisztolyra a kezét.
- Nyugalom, csak halandók! - suttogja én meg idegesen jövök rá majdnem lelőttem valakit.
Pár ember sikoltozva kirohan, de végül egy furcsán kicsavarodott kezű véres, férfi szalad ki. Mire ez az egész tudatosul bennem már meg is húztam a ravaszt. Látom ahogy a lövedék megtorpanásra készteti és hallom ahogy kisebb hangrobbanás erejével elrugaszkodik Stef mellőlem. Annyit látok, hogy előtte terem és függőleges spárgából úgy rúgja vállon a férfit, hogy több csontja ropogva törik el. Ideje sincs felkelni mert Atyám egy szaltó segítségével mindkét lábbal a gerincére ugrik ami egy roppanással adja meg magát. Stef felmordul és látom az agyarai előbújtak, szemében pedig őrült düh ég. Összehúzom magam a kuka mögött és fél szemmel lesek ki. Stef leguggol a férfi hátán és recsegve feljebb húzza a nyakát a szájához, majd belevágja a fogait. Rettegek a látványtól, de valahogy irigylem is őt, én is olyan szívesen innék belőle. Jézusom dehogy is, dorgálom meg magam. Amíg lelki egyensúlyomat próbálom rendbe rakni két másik fegyveres férfi ront ki. Gondolkodás nélkül tűz alá veszik Stefet akit a lövések ereje tehetetlen rongybabaként sodor a falig és oda is szögezi. Az egyiküknél valami géppisztoly van ahogy látom. Nem nagyon szeretem Steffet, de csak ő az aki továbbra is segíthet ebben a hatalmas kavarodásban vissza Diane-hez. Kettőt lövök rá a gépfegyveres alakra, az első lövés csak súrolja de a másik belevágódik a kezébe, de örülni nem nagyon van időm, hisz felém fordul és látom éppen megfeszül az ujja a ravaszon. Ez a kuka még a benne fekvő hullával se egy jó fedezék, fut át az agyamon. De nem teszteljük le szerencsére, mert a szétlyuggatott nő a földön aktivizálja magát, és egy térdet és lábat reccsentő söpréssel viszi földre a bosszúért lihegő támadómat. Közben a másik férfi folyamatosan lövöldöz a pisztolyából Stef-re de ő azok elől már nagyjából sikeresen tér ki. A földön heverő férfi szájából vér kezd el felzubogni és a hörgése is gyorsan elhal, eközben a másik még mindig Atyámat akarja lelassítani. Kevés sikerrel, ha nem a saját szememmel látom el se hiszem , ahogy a sikátor falai közt ugrálva kikerüli a lövéseket majd egy elcsúszott ütéssel megzavarja a támadóját. Lerázom magamról a bénultságot és rálövök párat az egyetlen ellenfelünkre. Volt egy-két töltény amire meg mertem volna esküdni, hogy komolyan eltalálta, de nem inog meg amíg a combcsonjtába meg nem áll az egyik. Esélye sincs hogy magához térjen Stef ráugrik és hörögve tépi fel a torkát. Lekuporodok a kuka mögé újra és próbálom kizárni Stef étkezésének a zajait meg a vér édesen hívogató illatát. Párszor az én torkomból is feltör valami hörgés de tűrtőztetem magam.
Pár perc múlva újra kivágódik az ajtó és egy hatalmas alak torlaszolja el a fényt ami bentről akar kiömleni. Stef riadtan kapja fel a fejét, és most először félelmet látok átsuhanni az arcán. Gondolkodás nélkül cselekszem, feltérdelek és kettőt beleeresztek az emberhegy fejébe. Az első lövedék által okozott seb szinte azonnal el is tűnik de a második szép takaros lukat üt a koponyájába, eközben Stef a saját pisztolyával lő rá párat, miközben háttal felém ugrik. A sérült férfi ránk sziszeg - vámpír mi más lenne - majd termetét meghazudtoló sebességgel iramodik el a másik irányba. Ránézek Stef-re de ő csak lemondóan rázza a fejét, hát ha ő nem akarja üldözni én se fogom az tuti.
Adrenalinnal telítve nézzük az ajtót, amikor az újra kivágódik és egy férfi repül ki rajta aki felkenődik a sikátor falára. Szerencsétlen, gondolom aztán rájövök ami kidobta már ott áll az ajtóban. Rettegve fogom a fegyvert egy magas bőrkabátos vakító vigyorú fekete alakra, de egy pillanat múlva ráébredek ez Theophilus és meglátom amint Diane feje néz ki félénken mögüle. Elborzad amikor meglátja a holttesteket a sikátorban, de a mocskot kikerülve hozzám siet és átöleljük egymást.
- Borzalmas volt odabenn! Sikoltások, lövöldözés és nem emberi kiáltások! - mondja majdnem sikoltva.
- Egy hulla van a kukában... - felelem higgadtan a téboly szélén egyensúlyozva.
Diane ijedten kapja oda a tekintetét, majdnem felborulunk, amikor megérzem, véres az oldala. elengedem és térdre ereszkedve megnézem a sebet. nincs ott semmi csak több luk a ruhán és vér. Begyógyult Diane szerint a seb, mikor Theophilus azt mondta, gondoljon arra, nincs ott.
Hallom ahogy ő és Stef - akit szinte meztelenre lőtek ezért Theophilus lukas véres kabátja van rajta - megbeszéli mi volt odabennt. A Bárót vagy ki, itt sem volt, egyedül a jobb keze és verőlegényét látták de ő elmenekült - a fejbelőtt izom volt az -, bár előtte egy Joey nevű Brujahnak segített elalduni. Nem, mélyálomba kerülni ezt mondta, bármit is jelent ez. Jessica sérült meg még súlyosan - bárki legyen is az - és a bevetésre elhozott ghoulok fele meghalt. Itt fájdalmas grimaszt vágunk amikor eszünkbe jut Heather, de ő nem volt itt elvileg. Majdnem egy tucatnyi vámpírt tüntettek el és ugyanennyi ghoult, hát ők örültek ennek, én meg annak, hogy még mindketten élünk Diane-nel. A beszámoló végén Theo odaint fejével Diane felé és közli megvolt a harctéri ölelés, majd reklámozni kell kicsit. Valahonnan nem is olyan messziről szírénák hangja visítja fel az éjszakát és futni kezdünk. Először azt hiszem itt fognak hagyni, hisz jóval gyorsabb még Diane is nálam, de utána valami rejtett erőtartalékot elérek magamnak is hihetetlen sebességre kapcsolok. A sikátor előtt lelassít egy furgon aminek kinyílik az oldala, az öregek beugrálnak, behúzzák Diane-t én meg egy kisebb tigrisbukfenccel talpra érkezem a raktérbe. Elismerő pillantásokat kapok, de rettenetesen megijedtem. Hogy a fenébe csináltam ezt?
Sok jó személy kis helyen
Pár órával később / Elhagytottnak tűnő raktárépület és Stephanie lakása
A furgon némi csöndes út után, egy hatalamas raktárházba fordul be, ahol igen nagy nyüzsgés fogad minket. Több sérült ember is fekszik és ül itt ott közöttük két másik rohangál elsősegélydobozokkal. Pár feltűnően sápadt alak pedig halkan relaxál vagy úgy csinál mintha valami igazán fontos dolgot művelne. Amikor Theophilus kilép a furgon szélére mindenki megáll és őt figyeli. Meghallgatok egy rögtönzött beszédet arról milyen jók voltunk ma este és mennyire büszke ránk, és reméli mindenki elégedett a végkifejelettel. Azon kapom magam, hogy én is csillogó szemmel és lelkesülve nézek fel rá. Majd bejelenti, hogy a klán újabb taggal gyarapodott és megöleli Diane-t akit felrántott maga mellé. Amikor Theo leül a furgon szélére és Steffel kezd beszélni minden úgy folyik tovább mint amikor ideértünk, szóval bámészkodunk kicsit.
Igen meresztjük a szemünket mikor egy teljesen összezúzott és kifacsart testet visz nagyon óvatosan két ember. Megállnak Theo előtt és megkérdik mit csináljanak Joey-val - Jesszus ez még él?! - aki csak annyit mond keressenek neki valami biztonságos és nyugodt napfény mentes helyet. Látjuk páran egy ládából hosszú ballonkabátokat kapnak ki és azt veszik fel a szakadt véres, vagy tönkre ment ruhájuk fölé, és mivel Diane sincs éppen hihetően öltözve, elindulunk oda. Ott összetalálkozunk egy másik vámpírral aki vidáman szól hozzánk.
- Hé! Helló új lány! - címzi Diane-nek az üdvözlést mire én kieresztett szemfogakkal és teljes szájjal rávigyorgok. - Hohó! Új lányok! Jó kis buli volt mi? - mondja majd egyszerre rávág barátságosan mindkettőnk vállára, amitől megroggyanunk. Megszerezzük a kabátot, és miközben megyünk vissza Atyánkhoz látjuk egyre többen távoznak és Theo egy szőke cicababával beszélget, akinek a méhe helyén egy luk van és csupa zúzódás az arca. Valami lerendezett szívesség a téma kettejük közt.
Stephanie éppen kétujjal magától igen eltartva beszél egy mobiltelefonba, majd közli vár ránk Heather négy utcával lejjebb szóval jobb ha kilépünk. Az út hazafelé hála az égnek eseménytelen, de a versenyt a fürdőig elveszítjük szóval várnunk kell. Diane akadozva elmeséli, hogy rögtön ahogy beléptek egy sorozat találta telibe, de Theo a nyakánál felemelve vitte magával és félkézzel dobálta félre azokat akik túl közel jutottak hozzá. Majd amikor volt egy leheletnyi szünet, letette a földre és elmondta neki, hogy kell eltüntetni a sebeit, és azt parancsolta neki, ne lépjen el mögüle. Én is elmondom a saját verziómat és addigra a kád is a miénk lesz. Mire kijövünk már érzem nem sok lehet hátra ebből az éjszakából, de Stef vár minket karba tett kézzel az ajtó előtt. Neki szegezem a kérdést erről a vérünk méreg dologról ő pedig fancsali képpel válaszol. Nem valójában nem méreg, de egymáson is olyan ereje van a vérnek, hogy minnél többször iszunk belőle egyre inkább olyan elvakult szolgák leszünk mint Heather, csak egymás iránt. Hát legalább megdicsér mennyire kitartóak voltunk a vérrel szemben, de azért holnap elmegyünk és vadászunk. Vadászat, nem nagyon tetszenek ezek a vértestvér szófordulatok...
Stephanie szerint vegyünk fel valami olyasmit amiben harapnivalónak tűnünk és mivel Diane-el arra jutottunk, hogy a munka egy ideig még megmarad így nem fogjuk vissza magunkat. Tény, hogy februárban kevés a miniszoknyás, toppos és harisnyás nő az utcán, így valószínűleg találunk kuncsaftokat. Mire átvedlünk "utcai" ruhába Stef haját már Heather kezelésbe is vette. De olyan furcsa Heather, valahogy egyszerűen csábító. Beleharapnék. Diane rázza meg a kezem és riadtan látjuk egymáson, hogy a fogaink szinte teljesen előcsusszantak a helyükről. Megkerüljük a gyanútlanul fodrászkodó lányt, és feszengve ülünk le Stephanie-val szemben. Már nem érzem a hegyes agyarakat a számban, de mintha migrénes fejfájásom lenne úgy dobol a fejemben Heather szívének a hangja. Kínomban összevissza tekergek még Diane se tud megülni a szexi alfelén nagyon. Eközben Stephanie kifejti mennyire érdekesnek találja az öltözékünket, bár vadászathoz pont jól jöhet. Végül kilépünk a lakásból és becsapódik az ajtó mögöttünk , végre újra az áldott csönd, elhallgat erekben zubogó vér hangja. Nem sokáig ugyanis odakint az utcán sétáló emberek is ezt a hangot adják ki magukból. Csak hangosabban! Valami morogva ébred fel bennem és minden elhaladót szinte megszimatolok, beszívom a bőrük alatt lüktető vérük illatát. Arra térek magamhoz, hogy Stephanie mindkettőnket átölel és az indokoltnál jóval erősebben megszorít, ahogy bevezet egy pár utcányira lévő sikátorba. Egy bűzös konténer mellett igen gyorsan kitisztul a fejünk és belátjuk mindketten Diane-el, hogy ez így nem mehet tovább. Atyánk elmondja, hogy mik a titkai az evésüknek, például ha nem akarunk kárt okozni az áldozatban akkor hagyjuk, hogy a szív pumpálja a szánkba a vért és szorítsuk erősen rá a szánkat a sebre, hogy ne mocskoljunk össze mindent. Mikor látja nem feszít szét minket a tettvágy és az öröm felajánlja tart egy bemutatót aztán eldönthetjük ki megy utána.
Stephanie kimegy majd néhány perc múlva - amit mi tétova és zavart toporgással töltünk - visszatér, egy olyan harmincas évei elején lévő irodista pasival. Éppen csak a sikátor bejáratáig jönnek de azért elég jó a rálátásunk arra, hogyan flörtölnek egymással. A férfi megakarja csókolni Stef-et de ő gyorsan elfordítja a fejét így a nyakát tudja csak elérni. Mi pedig premier plánban látjuk ahogy az agyarak előcsusszannak és belemarnak a másik védetlen nyakába. Nyelek egy nagyot és minden figyelmemet a véletlen melléfolyó vércseppeknek rendelem alá. Stef közben a megremegő lábú áldozatát gyorsan megfordítja és óvatosan felnyomja a falra, majd lassan elszakítja a száját a sebtől és a nyelvével letisztogatja. Elámulva látom, hogy semmi nyoma nem maradt annak, mit is csinált Stef az előbb, a bőr sértetlen és sima. Ekkor tudatosul bennem, hogy fennguggolok a szemetes konténer tetején, ami valószínűleg a tömbben lévő kajáldájé a szaga alapján. Zavartan csusszanok le és látom Diane is magától és az élménytől elszédülve próbál visszatérni a valóság talajára. Végül a Stef valamit súg a pasinak aki csak erőtlenül bólogat és kicsit bizonytalanul elhagyja a sikátort.
Diane rákérdez, hogy a fenébe tűnt el a seb a férfi nyakáról, Stef erre nem nagyon ad tudományos magyarázatot csak annyit ez így működik és kész. Meg persze fontos, hogy minden alkalommal megtegyük ezt, hisz nem szabad lebuknunk. Hát ha valahogy ráveszem magam, hogy a fogaimat belemélyesszem valakibe akkor az, hogy benyaljak egy sebet már nem lehet akkora feladat. De mikor Stef megkérdi ki jön és lapítok mint a patkányok a szemétben, végül Diane bólint egyet és lendületes léptekkel kimegy a sikátor elé. Nem megy ki teljesen a látóterünkből, így feltűnik amikor egy fiatal férfi lép oda hozzá és valószínűleg az árakról érdeklődik. Arra a kérdésre, hogy hol lesz lebonyolítva az üzlet Diane csak a sikátor belseje felé int a fejével. Ahhoz képest, hogy sose volt utcán egész jól nyomja mosolyodok el magamban. Végül a kicsit feszengő pasi bejön Diane-nel a sikátorba, és gyorsan lerendezik a pénzügyeket. Hallom ahogy Stef felnyög mellettem és rosszallóan forgatja a szemét. Suttogva közlöm vele ezt ismerjük, és így még pénzt is szerzünk nem vagyunk neki olyan sokba. Hümmög egy sort még de már nem őt figyelem hanem Diane-t aki falnak nekitámaszkodva tolja ki a fenekét és a pasi hörögve tapogatja miközben ütemesen lökdös a csípőjével. Átfut az agyamon, hogy ebben a pózban nehéz lesz beleharapni, de mikor Diane elkapja az egyik melle felé tapogatózó kezet és belevágja a csuklóba a fogait rájövök ő nem gondolkodik, csak ösztönösen cselekszik. Nyelek egy nagyot, ahogy szinte látom amint Diane torkán lefolyik a férfi vére. A sóvárgás ködén felmerül egy újabb kérdés mennyi vér ivása is biztonságos, de látom, ahogy az élvezéstől és a vérveszteségtől megszédül a férfi és Diane-re nehezedik akinek a vérvörösben úszó szemei kitisztulnak és zavartan tekint körbe. Stef mellettem látványosan megnyalja a feltartott csuklóját, és Diane is így tesz a férfi kezével. Miután a kuncsaft távozik és Diane berugdossa a szemét közé a használt gumit odajön hozzánk, látom rajta igen nagy hatást tett rá az előbbi. Hát rám is. Először nem nagyon akarok menni, de látom Stef nem türelmes ma éjjel se szóval veszek egy szükségtelenül nagy levegőt és kisétálok én is az utcára.
Mint a biciklizés gondolom magamban és megtámasztom a csizmás lábam a falnak miközben úgy nézek ki mint aki vagyok. Egy szabad kurva. Nem hagy cserben a "vonzerőm" és három középiskolás futball kabátban lévő fiatal srácot látok amint felém tartanak. Nem kis darabok ez tény, de van egy láthatóan idősebb és nagyhangú köztük, ő lehet a vezérük, méretben és úgy egyébként is. Mikor odaérnek rájuk mosolygok és visszatartom magam attól, hogy üvöltve fogaimat kieresztve vágódjam közéjük és dorbézoljak a kiömlő vérükben. Oké ez nagyon furcsa volt, önuralmat erőltetek magamra és megkérdezem mit szeretnének, a két fiatalabb vigyorog mint a tejbetök és próbálnak nem nagyon elpirulni még a legnagyobb arrébb hív beszélgetni. Mint kiderül a két másik gyerek még nem nagyon volt nővel és ezen akarnának változtatni, hát elmondom neki mik az árak és hogy nagyon kedves vagyok tanítási felárat nem számítok fel. Végül látom ahogy nagynehezen összeszedik a pénzt és az egyik odalép mellém. Belekarolok és elvezetem a sikátor mögé ahol egy gyors mozdulattal leveszem a bugyim és belegyűröm a retikülömbe, ha olyan előrelátó vagyok mint Diane, nem is veszek, de fáztam. A fiú kiguvadt szemmel figyel engem én pedig hozzádörgölöm magam és megkérdem mégis mire vágyik. Mikor azt mondja, hogy mennyit kell fizetni-e azért, hogy it állunk és utána azt mondom együtt voltunk majdnem felnevetek. Végül kikapok egy gyűrött tízest a kezéből és a falnak dőlve érzékien nyögdécselni kezdek - amit nagy kerek szemekkel jutalmaz az alkalmi "szeretőm" - majd közelebb lépek hozzá és közlöm vele talán kicsit összekéne rúzsoznom és megborzolnom a haját. Gyanútlanul lehajol én pedig a hirtelen előpattanó szemfogaimmal belemarok a nyakába és beülök a vérmánia hullámvasútjára. Érzem ahogy belövvel a számba az édes fémes tüzes vér, és mindennél jobb, MINDENNÉL! Akkor térek magamhoz mikor érzem, nem túlzottan bírok megtartani egy hat láb magas hústornyot szóval riadtan tépem ki a fogam és látom kicsit csúnyán ettem. Mivel a gyerek még mindig zavart, gyorsan végignyalogatom az egész nyakát eltüntetve minden vércseppet és sebet. Elködösült tekintettel néz le rám én pedig vidáman bökök a dudorodó férfiassága felé és mondom neki, azért legalább jól működik. Ekkor megkérdezi nem lehetne mégiscsak megpróbálni a szex dolgot, de közlöm vele megállapodtunk majd legközelebb. Nem tiltakozik hanem kicsit dülöngélve kilép a haverjai közé ott hallom, ahogy faggatják egy kicsit majd bejön a második ügyfele. Közben szinte érzem ahogy a kukák felől Diane irigy tekintete felnyársal, de nem tehetek róla, hogy egy egész foci csapatnak kellek.
A második delikvens a legkisebb a csapatban de jóval rátermettebb mint az előző ő tényleg ki szexelni akar. Hát én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy előredőljek mint Diane szóval odaterelem a srácot a falhoz és megkérdezem mennyire izmos. Mikor biztosít, hogy ő nagyon, akkor előcsomagolom a szerszámát amin nagyon nem kell dolgozni és felmászok rá a vállába kapaszkodva, majd utasítom fogja meg a fenekem erősen miközben óvatosan rácsusszanok. Nem bízok semmit a véletlenre azért miközben a vállára hajtom a fejem belekapaszkodok az egyik kezemmel a kiálló téglák közé. Nem szeretnék nagyot esni ha mégse elég erős. Hallom, ahogy ütemesen ver és hív engem a nyakában doboló vér, így nem nagyon tűrtöztem magam és immár óvatosabban de beleharapok a nyakába. Mindketten megremegünk, de jó kondiban van van a gyerek csak mozgat tovább amennyire tud én pedig hagyom, hogy a fiatal és erős szíve lankadatlanul pumpálja belém a vért. Mikor először megváltozik a vér üteme, a fiú is megtántorodik és hatalmas önuralommal elszakítom magam a nyakától és benyalom a két kis tűszúrásnyi sebet. Érzem, hogy már nincs bennem, így egyszerűen leugrok a földre róla és hagyom rendbe szedje magát. Hülyén vigyorogva távozik és odakint megint felhangzik az óbégatás. Mikor készülök kilépni a vezérük jön be vigyorogva és ő is befizet egye mentre mert baromi kíváncsi lett arra mit tudhatok, ugyanis a hangok és a haverjainak a feje nagyon biztató volt. Enyhe ragadozó vigyorral nézek rá és megkérdem mit akar, ő pedig befizet a szopásra és egy menetre. Közlöm vele előre kell fizetni és nem biztos elég tökös ő ahhoz, hogy kibírja velem de nem érdekli nagy hangon biztosít róla ő még sose maradt szégyenben. Szép nagy ember még derék alatt is és mikor meglátom az ajkaim előtt lüktető farkát egy dolog vág belém. Vér, mennyi vér. Vigyorogva felnézek rá és közlöm vele a szopás gumi nélkül van ma grátisznak, hogy két vevőt is hozott, ő örül neki én meg nyugodtabb leszek, mert ha mégse tudom megállni és beleharapok nem kell kimagyaráznom a lukakat. Végül úgy néz ki a rutin győz és igaz erősen kell koncentrálni a fogaimra de úgy elintézem a bunkót, hogy majdnem megfulladok a végtermékétől, már ha kéne levegő gondolom lemondóan. Amíg az élvezése hatása alatt van kiköpöm a számból a cuccot és belevágom a két szemfogam a combtövébe, ő pedig hörögve kapkod levegő után. Most enyhén érzékelem a körülettem lévő bűzös sikátor valóságát is és elég gyorsan elszakítom a számat a vértől. A vezérkan bambán nézi a kókadt farkát amiben annyi élet sincs mint egy döglött patkányban és mikor látja veszem fel a bugyimat rám mordul, hogy ő egy dugást is fizetett. Én közlöm vele nem úgy néz ki bírni fogja szóval én mennék vissza dolgozni, de ekkor durván megragadja a karomat és visszaránt azt üvöltve, hogy csak tizenöt perc és mehet. Én torokból felmordulok és az arcába sziszegem, hogy nőjön fel így járt. Ő riadtan enged el és siet vissza a haverjaihoz. A bensőmben a harag csak lassan nyugszik le, majdnem nekiugrottam, és olyan érzésem volt a szart is kikéne vernem belőle.
Mikor eltűnnek az egyik keresztutcában én vissza osonok a többiekhez ahol Diane igen morgósan fogad én pedig bocsánatkérően pillogok rá. Megpróbálom elmondani neki, hogy azért van némi utcai tapsztatlaom meg nagyon nagy szerencsém is volt. Végül nagy durcásan hagyja hogy hozzábújjak, de bizonygatja másodjára jobb fogása lesz neki is. Stef támogatja is, hogy Diane kimenjen én pedig vigyorogva számolom a pénzt amit összeszedtem és szóvá is teszem milyen jól ment minden. Atyám pedig egy gyors felmosós monológgal és némi emlékeztetővel mit is csináltunk amikor először ettünk letöri minden elbizakodottságom. Kissé magamba fordulva nézem, ahogy Diane-hez egy negyven év körüli enyhén kopaszodó alak lép oda és megbeszélik a feltételeket. Belépnek a sikátorba és Diane éppenhogy elrakja a pénzt amikor a pali megperdití és nekilöki a falnak. Diane dühösen próbál megfordulni de a támadója lekever neki egy nagyot és újra felnyomja a falra és hátrafeszíti a fejét a hajánál fogva miközben fél kézzel a nadrágjával babrál.
Hörgés tör fel belőlem és érzem ahogy Stefani az első falra taszajtás után lefog, de a bennem tomboló düh bosszút akar. Bántják a szerelmem ez vért kíván! Amikor az én morgásom mellé Diane-é is csatlakozik és látom kieresztett szemfogakkal pördül meg újra a szorítás ami helyhez köt elenged és azonnal süvítve repülök is.
Mire landolok Diane és a férfi birkozó párosa mellett a pasi már a kezét feltartva próbálja megvédeni a nyakát a borzalmas tépőfogaktól. Vadul és kéjesen rúgom párszor homlokon és fejen elég helyet nyitva Diane-nek hogy belevágja a vállába a fogait. Én még kettőt rúgok bele amíg a szederjes feje egy reccsenés közepette nyaklik oldalra és a vér látványától még mindig tombolva vetem térdre magam a sikátor mocskában és vágom bele az agyaraim a testbe.
A vérvörös tombolás után egymást átölelve és remegve állunk a sikátor falánál és nézzük a perverz állatot aki megtámadta Diane-t. Már a hulláját, egészen addig míg Stephanie oda nem jön és bele nem dobja a konténerben, ahol a patkányok azonnal érdeklődve szöszmötölni kezdenek mi az új zsákmány. Mi pedig mint egy távirányítós robotpár elindulunk Stef után vissza a lakásba. Ott tovább terelnek minket a fürdőben ahol én a közepén csak állni tudok még Diane ruhástól befekszik a kádba. Stephanie ráz fel végül a dermedtségből
- Semmi baj, már elmúlt... - suttogja nekem én pedig elkerekedő szemekkel a sírásal küzdve nyerem vissza magam felett az irányítást.
Amíg Stef leül a vécé tetejére felébresztem Diane-t is és beülünk egy jó nagy adag forróvízbe. Stef megkérdezi mennyire érezzük éhesnek magunkat és csodálkozva vesszük észre, a bensőnkben tanyázó üresség elmúlt, mintha már már dorombolna az elégedettségtől. Atyánk pedig mesél a Fenevadról ami bennünk lakik és nincsenek nagy igényei. Ölni, enni, és aludni akar csak semmi mást. Ha mi vagy valaki más fontos kerül veszélybe akkor követeli, hogy ő állhasson vadállati bosszút. Egy lehetőség van arra, hogy távol tartsuk a rendszeres étkezés és, hogy minnél higgadtabbak próbáljunk maradni. A lelki egyensúlyunk igazából akkor kezd legalább picit helyre állni mikor rájövünk az az alak valószínűleg más lányokat is megtámadott már lehet meg is ölt. Az önvédelem nem akkor bűn... Ugye nem?
Igen meresztjük a szemünket mikor egy teljesen összezúzott és kifacsart testet visz nagyon óvatosan két ember. Megállnak Theo előtt és megkérdik mit csináljanak Joey-val - Jesszus ez még él?! - aki csak annyit mond keressenek neki valami biztonságos és nyugodt napfény mentes helyet. Látjuk páran egy ládából hosszú ballonkabátokat kapnak ki és azt veszik fel a szakadt véres, vagy tönkre ment ruhájuk fölé, és mivel Diane sincs éppen hihetően öltözve, elindulunk oda. Ott összetalálkozunk egy másik vámpírral aki vidáman szól hozzánk.
- Hé! Helló új lány! - címzi Diane-nek az üdvözlést mire én kieresztett szemfogakkal és teljes szájjal rávigyorgok. - Hohó! Új lányok! Jó kis buli volt mi? - mondja majd egyszerre rávág barátságosan mindkettőnk vállára, amitől megroggyanunk. Megszerezzük a kabátot, és miközben megyünk vissza Atyánkhoz látjuk egyre többen távoznak és Theo egy szőke cicababával beszélget, akinek a méhe helyén egy luk van és csupa zúzódás az arca. Valami lerendezett szívesség a téma kettejük közt.
Stephanie éppen kétujjal magától igen eltartva beszél egy mobiltelefonba, majd közli vár ránk Heather négy utcával lejjebb szóval jobb ha kilépünk. Az út hazafelé hála az égnek eseménytelen, de a versenyt a fürdőig elveszítjük szóval várnunk kell. Diane akadozva elmeséli, hogy rögtön ahogy beléptek egy sorozat találta telibe, de Theo a nyakánál felemelve vitte magával és félkézzel dobálta félre azokat akik túl közel jutottak hozzá. Majd amikor volt egy leheletnyi szünet, letette a földre és elmondta neki, hogy kell eltüntetni a sebeit, és azt parancsolta neki, ne lépjen el mögüle. Én is elmondom a saját verziómat és addigra a kád is a miénk lesz. Mire kijövünk már érzem nem sok lehet hátra ebből az éjszakából, de Stef vár minket karba tett kézzel az ajtó előtt. Neki szegezem a kérdést erről a vérünk méreg dologról ő pedig fancsali képpel válaszol. Nem valójában nem méreg, de egymáson is olyan ereje van a vérnek, hogy minnél többször iszunk belőle egyre inkább olyan elvakult szolgák leszünk mint Heather, csak egymás iránt. Hát legalább megdicsér mennyire kitartóak voltunk a vérrel szemben, de azért holnap elmegyünk és vadászunk. Vadászat, nem nagyon tetszenek ezek a vértestvér szófordulatok...
Az első falatok
Másnap éjjel / Utcákon és Stephanie lakásánStephanie szerint vegyünk fel valami olyasmit amiben harapnivalónak tűnünk és mivel Diane-el arra jutottunk, hogy a munka egy ideig még megmarad így nem fogjuk vissza magunkat. Tény, hogy februárban kevés a miniszoknyás, toppos és harisnyás nő az utcán, így valószínűleg találunk kuncsaftokat. Mire átvedlünk "utcai" ruhába Stef haját már Heather kezelésbe is vette. De olyan furcsa Heather, valahogy egyszerűen csábító. Beleharapnék. Diane rázza meg a kezem és riadtan látjuk egymáson, hogy a fogaink szinte teljesen előcsusszantak a helyükről. Megkerüljük a gyanútlanul fodrászkodó lányt, és feszengve ülünk le Stephanie-val szemben. Már nem érzem a hegyes agyarakat a számban, de mintha migrénes fejfájásom lenne úgy dobol a fejemben Heather szívének a hangja. Kínomban összevissza tekergek még Diane se tud megülni a szexi alfelén nagyon. Eközben Stephanie kifejti mennyire érdekesnek találja az öltözékünket, bár vadászathoz pont jól jöhet. Végül kilépünk a lakásból és becsapódik az ajtó mögöttünk , végre újra az áldott csönd, elhallgat erekben zubogó vér hangja. Nem sokáig ugyanis odakint az utcán sétáló emberek is ezt a hangot adják ki magukból. Csak hangosabban! Valami morogva ébred fel bennem és minden elhaladót szinte megszimatolok, beszívom a bőrük alatt lüktető vérük illatát. Arra térek magamhoz, hogy Stephanie mindkettőnket átölel és az indokoltnál jóval erősebben megszorít, ahogy bevezet egy pár utcányira lévő sikátorba. Egy bűzös konténer mellett igen gyorsan kitisztul a fejünk és belátjuk mindketten Diane-el, hogy ez így nem mehet tovább. Atyánk elmondja, hogy mik a titkai az evésüknek, például ha nem akarunk kárt okozni az áldozatban akkor hagyjuk, hogy a szív pumpálja a szánkba a vért és szorítsuk erősen rá a szánkat a sebre, hogy ne mocskoljunk össze mindent. Mikor látja nem feszít szét minket a tettvágy és az öröm felajánlja tart egy bemutatót aztán eldönthetjük ki megy utána.
Stephanie kimegy majd néhány perc múlva - amit mi tétova és zavart toporgással töltünk - visszatér, egy olyan harmincas évei elején lévő irodista pasival. Éppen csak a sikátor bejáratáig jönnek de azért elég jó a rálátásunk arra, hogyan flörtölnek egymással. A férfi megakarja csókolni Stef-et de ő gyorsan elfordítja a fejét így a nyakát tudja csak elérni. Mi pedig premier plánban látjuk ahogy az agyarak előcsusszannak és belemarnak a másik védetlen nyakába. Nyelek egy nagyot és minden figyelmemet a véletlen melléfolyó vércseppeknek rendelem alá. Stef közben a megremegő lábú áldozatát gyorsan megfordítja és óvatosan felnyomja a falra, majd lassan elszakítja a száját a sebtől és a nyelvével letisztogatja. Elámulva látom, hogy semmi nyoma nem maradt annak, mit is csinált Stef az előbb, a bőr sértetlen és sima. Ekkor tudatosul bennem, hogy fennguggolok a szemetes konténer tetején, ami valószínűleg a tömbben lévő kajáldájé a szaga alapján. Zavartan csusszanok le és látom Diane is magától és az élménytől elszédülve próbál visszatérni a valóság talajára. Végül a Stef valamit súg a pasinak aki csak erőtlenül bólogat és kicsit bizonytalanul elhagyja a sikátort.
Diane rákérdez, hogy a fenébe tűnt el a seb a férfi nyakáról, Stef erre nem nagyon ad tudományos magyarázatot csak annyit ez így működik és kész. Meg persze fontos, hogy minden alkalommal megtegyük ezt, hisz nem szabad lebuknunk. Hát ha valahogy ráveszem magam, hogy a fogaimat belemélyesszem valakibe akkor az, hogy benyaljak egy sebet már nem lehet akkora feladat. De mikor Stef megkérdi ki jön és lapítok mint a patkányok a szemétben, végül Diane bólint egyet és lendületes léptekkel kimegy a sikátor elé. Nem megy ki teljesen a látóterünkből, így feltűnik amikor egy fiatal férfi lép oda hozzá és valószínűleg az árakról érdeklődik. Arra a kérdésre, hogy hol lesz lebonyolítva az üzlet Diane csak a sikátor belseje felé int a fejével. Ahhoz képest, hogy sose volt utcán egész jól nyomja mosolyodok el magamban. Végül a kicsit feszengő pasi bejön Diane-nel a sikátorba, és gyorsan lerendezik a pénzügyeket. Hallom ahogy Stef felnyög mellettem és rosszallóan forgatja a szemét. Suttogva közlöm vele ezt ismerjük, és így még pénzt is szerzünk nem vagyunk neki olyan sokba. Hümmög egy sort még de már nem őt figyelem hanem Diane-t aki falnak nekitámaszkodva tolja ki a fenekét és a pasi hörögve tapogatja miközben ütemesen lökdös a csípőjével. Átfut az agyamon, hogy ebben a pózban nehéz lesz beleharapni, de mikor Diane elkapja az egyik melle felé tapogatózó kezet és belevágja a csuklóba a fogait rájövök ő nem gondolkodik, csak ösztönösen cselekszik. Nyelek egy nagyot, ahogy szinte látom amint Diane torkán lefolyik a férfi vére. A sóvárgás ködén felmerül egy újabb kérdés mennyi vér ivása is biztonságos, de látom, ahogy az élvezéstől és a vérveszteségtől megszédül a férfi és Diane-re nehezedik akinek a vérvörösben úszó szemei kitisztulnak és zavartan tekint körbe. Stef mellettem látványosan megnyalja a feltartott csuklóját, és Diane is így tesz a férfi kezével. Miután a kuncsaft távozik és Diane berugdossa a szemét közé a használt gumit odajön hozzánk, látom rajta igen nagy hatást tett rá az előbbi. Hát rám is. Először nem nagyon akarok menni, de látom Stef nem türelmes ma éjjel se szóval veszek egy szükségtelenül nagy levegőt és kisétálok én is az utcára.
Mint a biciklizés gondolom magamban és megtámasztom a csizmás lábam a falnak miközben úgy nézek ki mint aki vagyok. Egy szabad kurva. Nem hagy cserben a "vonzerőm" és három középiskolás futball kabátban lévő fiatal srácot látok amint felém tartanak. Nem kis darabok ez tény, de van egy láthatóan idősebb és nagyhangú köztük, ő lehet a vezérük, méretben és úgy egyébként is. Mikor odaérnek rájuk mosolygok és visszatartom magam attól, hogy üvöltve fogaimat kieresztve vágódjam közéjük és dorbézoljak a kiömlő vérükben. Oké ez nagyon furcsa volt, önuralmat erőltetek magamra és megkérdezem mit szeretnének, a két fiatalabb vigyorog mint a tejbetök és próbálnak nem nagyon elpirulni még a legnagyobb arrébb hív beszélgetni. Mint kiderül a két másik gyerek még nem nagyon volt nővel és ezen akarnának változtatni, hát elmondom neki mik az árak és hogy nagyon kedves vagyok tanítási felárat nem számítok fel. Végül látom ahogy nagynehezen összeszedik a pénzt és az egyik odalép mellém. Belekarolok és elvezetem a sikátor mögé ahol egy gyors mozdulattal leveszem a bugyim és belegyűröm a retikülömbe, ha olyan előrelátó vagyok mint Diane, nem is veszek, de fáztam. A fiú kiguvadt szemmel figyel engem én pedig hozzádörgölöm magam és megkérdem mégis mire vágyik. Mikor azt mondja, hogy mennyit kell fizetni-e azért, hogy it állunk és utána azt mondom együtt voltunk majdnem felnevetek. Végül kikapok egy gyűrött tízest a kezéből és a falnak dőlve érzékien nyögdécselni kezdek - amit nagy kerek szemekkel jutalmaz az alkalmi "szeretőm" - majd közelebb lépek hozzá és közlöm vele talán kicsit összekéne rúzsoznom és megborzolnom a haját. Gyanútlanul lehajol én pedig a hirtelen előpattanó szemfogaimmal belemarok a nyakába és beülök a vérmánia hullámvasútjára. Érzem ahogy belövvel a számba az édes fémes tüzes vér, és mindennél jobb, MINDENNÉL! Akkor térek magamhoz mikor érzem, nem túlzottan bírok megtartani egy hat láb magas hústornyot szóval riadtan tépem ki a fogam és látom kicsit csúnyán ettem. Mivel a gyerek még mindig zavart, gyorsan végignyalogatom az egész nyakát eltüntetve minden vércseppet és sebet. Elködösült tekintettel néz le rám én pedig vidáman bökök a dudorodó férfiassága felé és mondom neki, azért legalább jól működik. Ekkor megkérdezi nem lehetne mégiscsak megpróbálni a szex dolgot, de közlöm vele megállapodtunk majd legközelebb. Nem tiltakozik hanem kicsit dülöngélve kilép a haverjai közé ott hallom, ahogy faggatják egy kicsit majd bejön a második ügyfele. Közben szinte érzem ahogy a kukák felől Diane irigy tekintete felnyársal, de nem tehetek róla, hogy egy egész foci csapatnak kellek.
A második delikvens a legkisebb a csapatban de jóval rátermettebb mint az előző ő tényleg ki szexelni akar. Hát én túl kicsi vagyok ahhoz, hogy előredőljek mint Diane szóval odaterelem a srácot a falhoz és megkérdezem mennyire izmos. Mikor biztosít, hogy ő nagyon, akkor előcsomagolom a szerszámát amin nagyon nem kell dolgozni és felmászok rá a vállába kapaszkodva, majd utasítom fogja meg a fenekem erősen miközben óvatosan rácsusszanok. Nem bízok semmit a véletlenre azért miközben a vállára hajtom a fejem belekapaszkodok az egyik kezemmel a kiálló téglák közé. Nem szeretnék nagyot esni ha mégse elég erős. Hallom, ahogy ütemesen ver és hív engem a nyakában doboló vér, így nem nagyon tűrtöztem magam és immár óvatosabban de beleharapok a nyakába. Mindketten megremegünk, de jó kondiban van van a gyerek csak mozgat tovább amennyire tud én pedig hagyom, hogy a fiatal és erős szíve lankadatlanul pumpálja belém a vért. Mikor először megváltozik a vér üteme, a fiú is megtántorodik és hatalmas önuralommal elszakítom magam a nyakától és benyalom a két kis tűszúrásnyi sebet. Érzem, hogy már nincs bennem, így egyszerűen leugrok a földre róla és hagyom rendbe szedje magát. Hülyén vigyorogva távozik és odakint megint felhangzik az óbégatás. Mikor készülök kilépni a vezérük jön be vigyorogva és ő is befizet egye mentre mert baromi kíváncsi lett arra mit tudhatok, ugyanis a hangok és a haverjainak a feje nagyon biztató volt. Enyhe ragadozó vigyorral nézek rá és megkérdem mit akar, ő pedig befizet a szopásra és egy menetre. Közlöm vele előre kell fizetni és nem biztos elég tökös ő ahhoz, hogy kibírja velem de nem érdekli nagy hangon biztosít róla ő még sose maradt szégyenben. Szép nagy ember még derék alatt is és mikor meglátom az ajkaim előtt lüktető farkát egy dolog vág belém. Vér, mennyi vér. Vigyorogva felnézek rá és közlöm vele a szopás gumi nélkül van ma grátisznak, hogy két vevőt is hozott, ő örül neki én meg nyugodtabb leszek, mert ha mégse tudom megállni és beleharapok nem kell kimagyaráznom a lukakat. Végül úgy néz ki a rutin győz és igaz erősen kell koncentrálni a fogaimra de úgy elintézem a bunkót, hogy majdnem megfulladok a végtermékétől, már ha kéne levegő gondolom lemondóan. Amíg az élvezése hatása alatt van kiköpöm a számból a cuccot és belevágom a két szemfogam a combtövébe, ő pedig hörögve kapkod levegő után. Most enyhén érzékelem a körülettem lévő bűzös sikátor valóságát is és elég gyorsan elszakítom a számat a vértől. A vezérkan bambán nézi a kókadt farkát amiben annyi élet sincs mint egy döglött patkányban és mikor látja veszem fel a bugyimat rám mordul, hogy ő egy dugást is fizetett. Én közlöm vele nem úgy néz ki bírni fogja szóval én mennék vissza dolgozni, de ekkor durván megragadja a karomat és visszaránt azt üvöltve, hogy csak tizenöt perc és mehet. Én torokból felmordulok és az arcába sziszegem, hogy nőjön fel így járt. Ő riadtan enged el és siet vissza a haverjaihoz. A bensőmben a harag csak lassan nyugszik le, majdnem nekiugrottam, és olyan érzésem volt a szart is kikéne vernem belőle.
Mikor eltűnnek az egyik keresztutcában én vissza osonok a többiekhez ahol Diane igen morgósan fogad én pedig bocsánatkérően pillogok rá. Megpróbálom elmondani neki, hogy azért van némi utcai tapsztatlaom meg nagyon nagy szerencsém is volt. Végül nagy durcásan hagyja hogy hozzábújjak, de bizonygatja másodjára jobb fogása lesz neki is. Stef támogatja is, hogy Diane kimenjen én pedig vigyorogva számolom a pénzt amit összeszedtem és szóvá is teszem milyen jól ment minden. Atyám pedig egy gyors felmosós monológgal és némi emlékeztetővel mit is csináltunk amikor először ettünk letöri minden elbizakodottságom. Kissé magamba fordulva nézem, ahogy Diane-hez egy negyven év körüli enyhén kopaszodó alak lép oda és megbeszélik a feltételeket. Belépnek a sikátorba és Diane éppenhogy elrakja a pénzt amikor a pali megperdití és nekilöki a falnak. Diane dühösen próbál megfordulni de a támadója lekever neki egy nagyot és újra felnyomja a falra és hátrafeszíti a fejét a hajánál fogva miközben fél kézzel a nadrágjával babrál.
Hörgés tör fel belőlem és érzem ahogy Stefani az első falra taszajtás után lefog, de a bennem tomboló düh bosszút akar. Bántják a szerelmem ez vért kíván! Amikor az én morgásom mellé Diane-é is csatlakozik és látom kieresztett szemfogakkal pördül meg újra a szorítás ami helyhez köt elenged és azonnal süvítve repülök is.
Mire landolok Diane és a férfi birkozó párosa mellett a pasi már a kezét feltartva próbálja megvédeni a nyakát a borzalmas tépőfogaktól. Vadul és kéjesen rúgom párszor homlokon és fejen elég helyet nyitva Diane-nek hogy belevágja a vállába a fogait. Én még kettőt rúgok bele amíg a szederjes feje egy reccsenés közepette nyaklik oldalra és a vér látványától még mindig tombolva vetem térdre magam a sikátor mocskában és vágom bele az agyaraim a testbe.
A vérvörös tombolás után egymást átölelve és remegve állunk a sikátor falánál és nézzük a perverz állatot aki megtámadta Diane-t. Már a hulláját, egészen addig míg Stephanie oda nem jön és bele nem dobja a konténerben, ahol a patkányok azonnal érdeklődve szöszmötölni kezdenek mi az új zsákmány. Mi pedig mint egy távirányítós robotpár elindulunk Stef után vissza a lakásba. Ott tovább terelnek minket a fürdőben ahol én a közepén csak állni tudok még Diane ruhástól befekszik a kádba. Stephanie ráz fel végül a dermedtségből
- Semmi baj, már elmúlt... - suttogja nekem én pedig elkerekedő szemekkel a sírásal küzdve nyerem vissza magam felett az irányítást.
Amíg Stef leül a vécé tetejére felébresztem Diane-t is és beülünk egy jó nagy adag forróvízbe. Stef megkérdezi mennyire érezzük éhesnek magunkat és csodálkozva vesszük észre, a bensőnkben tanyázó üresség elmúlt, mintha már már dorombolna az elégedettségtől. Atyánk pedig mesél a Fenevadról ami bennünk lakik és nincsenek nagy igényei. Ölni, enni, és aludni akar csak semmi mást. Ha mi vagy valaki más fontos kerül veszélybe akkor követeli, hogy ő állhasson vadállati bosszút. Egy lehetőség van arra, hogy távol tartsuk a rendszeres étkezés és, hogy minnél higgadtabbak próbáljunk maradni. A lelki egyensúlyunk igazából akkor kezd legalább picit helyre állni mikor rájövünk az az alak valószínűleg más lányokat is megtámadott már lehet meg is ölt. Az önvédelem nem akkor bűn... Ugye nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése